2013. december 31., kedd

2013 - happy new year - 2014

Januarban latogattam elsonek kulfoldrol haza. Edesanyam szulinapjan voltam meglepetes. Amig otthon voltam keresztapam meghalt...sajnalatos modon ongyilkos lett.
Februarban alig, hogy visszatertem kaptam a kovetkezo rossz hirt, elvesztettem unokabatyamat is. Ot egy majbetegseg vitte el...alig volt 40. :(
Marciusban (vegre) a ferjem is utanam tudott koltozni. Aprilisban munkat talalt.
Majusban betoltottem a 30-at.
Junius elejen hosszu lelki vivodas utan pontott tettem hazassagom vegere, leultem megbeszelni a ferjemmel, amig lehet baratsagban valjunk el.
Julius kozepen hivatalosan is ujra szerelmes lettem, boldogsagom szerencsere azota is toretlen.
Augusztusban ujra haza latogattam, csodalatos ket hetet toltottem otthon, ebbol majdnem egyet a szerelmemmel. Voltunk hegyet maszni, es eskuvon. Megismertuk az edesanyakat.
Szeptembertol ejszakai shiftben dolgozom.
Oktoberben kuckolakova valtunk.
November kicsit ciklikusan telt, hol fent voltam, hol lent. Kiderult, hogy februarban fogunk valni. Kerhettem uj szabadsagot. De! Az anyukam igent mondott a meglatogatasomra.
Decemberben volt a nevnapom, kaptam csodaszep ajandekokat, akarcsak karacsonyra. Az evem legszebb hete volt a karacsonyi. Egyreszt, mert az utobbi idoben tul sok jutott a szomorusagbol, masreszt tenyleg az volt az en boldogsag hetem.

Osszegezve, amilyen rosszul indult az evem, szerencsere olyan jol fejezodik be. Ev elejere jutottak a rosszabb dolgok, az ev masodik feletol pedig kaptam egy nyugodtabb, kiegyensulyozottabb eletet. Ami nem johetett volna letre a szerelmem nelkul. A hazassagom elvi felbontasa az ev kozepere dotalodik, talan nem veletlenul. Egyfajta valasztovonal volt az evemben. De teny, hogy ha az elotte-utana dolgot nezem, mindenkepp fontos szerepet jatszik az eletemben, hogy vegre kimozdultam a komfortzonambol, es kileptem egy olyan kapcsolatbol amibol mar reges reg kellett volna. De valahol nem banom, mert sokat tanultam, masreszt nagyon buszke vagyok magunkra, hogy bekeben tudunk elvalni. Na es az uj szerelem. Lehet nyalasnak fog hangozni de talan eddig soha nem ereztem ilyet. Oszinten es tiszta szivbol szeretem ot, akitol ugyanezt kapom, ha nem tobbet. Minden nap egy csoda vele. Minden nap tartogat szamomra valami ujat. Es en, mint egy pillango kiralylany csak repkedek benne. Felelmeim is kezdenek alabb hagyni. A bizalmam is novekvo tendenciat mutat. Boldog vagyok vele es mellette is egyarant. Orulok mindannak amit mar ateltunk es annak is amit at fogunk, legyen az barmi. Mert ugye tudjuk, az elet nem habostorta. Nem mindig gombolyu az elet. De jo tudni, hogy az akadalyokat meg tudjuk oldani egyutt, ugy ahogy eddig nem tudtam. Nincs te, nincs en, helyette van MI!!!! Szeretlek draga! Ezredjere, de nem utoljara: koszonom, hogy vagy nekem ♡ :)



Hello 2014, I'm waiting for you :)


2013. december 27., péntek

2013. december 21., szombat

onismeret

Olyan szituacioba keveredtem amibe meg nem, miszerint is egy folyamatos ellenseges viselkedesre mar nem nyitok annyira boldogan, nem adok ujabb eselyt a masik megismeresere. Pedig ha kicsit belelatott volna a soraimba meg az utolso levelemmel is nyitottam, ugy hogy leirtam a problemaimat osszefoglalva. Ebbol valojaban egy resz lett kiemelve, ami az adott illetot annyira bantja meg a multjabol. A tobbi amivel tenylegesen engem bantott meg, nem!
Meddig kell elmenni az embernek? Meddig kell turnie a fele erkezo rosszat? Meddig kell mindig neki feladni a hitet, es hatterbe helyeznie onmagat? Es meg sorolhatnam a kerdeseket amelyek azota bennem kavarognak. Egyenlore nem teszem.
Az mar nyilvanvalo, hogy nem en dontottem afelol, hogy kettonk kozott miert ez a szituacio. Nem! Mert, ha en dontottem volna, akkor nem mentem volna ujra es ujra, nem adtam volna ujabb es ujabb eselyeket, talan most mas lesz, talan most megvaltozik minden. Mert remeltem, mert akartam. Eloszor azt hittem ez a minket osszekoto ember miatt van, de a napokban rajottem, pontosan magam miatt szerettem volna a normalis viszonyt kialakitani, hiszen senkivel nem jatszottam haragszom radot ennyi ideig. Igen, vannak olyan emberek az eletemben, akiket ilyen, vagy olyan ok miatt kerulok, de ot nem szerettem volna, hiszen minden olyan jol indult. Annak ellenere sem, hogy korainak talaltam a megismerkedesunket.
Ha valaki megbant teged, egy mondattal, amit o eszre sem vesz, talan aprosag is neki (de neked nem, hiszen a maganszferadba rugott bele alaposan), de kesobbiekben fel van vilagositva, talan jogosan varod el, hogy beszeljetek a problemakrol. Varnad, hogy felvegye veled a kapcsolatot. Nem teszi, de teged ez zavar, mesz te. Mesz, mert akarod megoldani a problemat. Nem szeretned, akarod, mert tudod, hogy ez nem fog jo utra terelodni a kesobbiekben. Mesz, es kapod a kovetkezo adagot. Es a kor ismetlodik, egy vegtelen ciklusban, mindaddig mig azt nem mondod allj! Eleg volt! Es ekkor minden tiszteleteted beleadva, elmondod mi bant teged. A reakcio nem vart, felnott ember igy nem cselekszik. Miert kell azt mondani, hogy en nem ismerem ot? Miert gondolja azt, hogy en eldontottem valamit? Ha eldontottem, akkor nem is irtam volna, csak nem megyek es nem adok ujabb es ujabb lehetosegeket reszemrol a megoldasra, neki pedig feluletet az ujabb oda nem illo mondatok kimondasara. Es akkor felmerul a kerdes, en mondhatom e ra, o vajon mennyire ismer engem? Mindenfele cinizmust kizarva mondhatom semennyire. Mert, ha kicsit is latott volna engem ebben a helyzetben, ha vegig gondolta volna az en szemszogombol a helyzetet, egyreszt nem viselkedik igy, masreszt, megoldja a problemat. Hiszen eszre veszi, hogy en akarom. De csak en akartam. Minden kapcsolat ket emberen mulik, legyen az baratsag, hazassag, vagy csak szimpla parkapcsolat. Ketto kezdi el, ketto is fejezi be. De a fennallo problemat is ketten tudjak megoldani. Az, hogy az en segelykialltasaimra nem reagalt a "tarsam", az en olvasatomban azt jelenti, o nem akarta megoldani. Neki ez teljes mertekben tokeletes volt.
Nem vettem el tole semmit, es senkit, de valahol ezzel magyarazom, hogy tortentek olyan valtozasok az eletunkben, ami engem boldogga tett, es ot boldogtalanna. De ez nem az en hibam. Ez nem hiba. Az embernek tudnia kell elengedni a masikat. Tudnia kell, attol, hogy bizonyos talalkozasok szama csokken, az ember meg eppugy szereti a Ot. Meg kell tanulni azt, hogy a masiknak egy uj elethelyzete alakult ki. Ra kellene jonnie, hogy a fontossagi sorrend meg nem valtozott. Ezt en elfogadtam, rangsoroltam magam a megfelelo helyre es idoben. Ha nekem megy masnak miert nem? El soha nem szakitanek senkit senkitol. De tortenetesen, ha az ember uj kapcsolatot letesit, teljesen magaval erthetodo, hogy az uj szemellyel tolt tobb idot. De ettol meg a csaladjat ugyanugy szereti. Soot! Innen az onismeret, ha bizok magamban, bizok masban is, ha ismerem igazan magamat, ismerem a masikat is. Nem varom el a masiktol, hogy minden egyes szituacioban megoldjon helyettem mindent, hanem magam veszem kezbe az iranyitast. Es nem haritok, ot eves modjara, hogy na persze a masik nem akart megismerni. A masik megakart, csak Te nem hagytad. Neked csak az kellett, minden maradjon a regiben. El lehetett volna ezt erni bekesebb uton is. Es nem tartanank itt, ahol. Ez egy hatalmas tanulsag reszemrol. Nem haragszom, egy megfelelo polcra elraktam. Tanultam belole.

2013. november 27., szerda

Milyen igaz

Az élet megy tovább. Ez jó, nem? A harag lassan elmúlik. A sebek begyógyulnak. De ha hagyod, hogy ez megtörténjen, azzal egy kicsit a lelked is meghal.

2013. november 25., hétfő

gyere hozzam felesegul

Nézzük hogyan csinálják a lánykérést a különböző zodiákus jegyek.
Bak:
Hát izé, az van, hogy vettem neked gyűrűt, de beleejtettem a kanálisba, aztán majdnem elütött egy traktor, de figyelj, arra gondoltam, hogy ha nincs más dolgod, akkor nem jönnél véletlenül hozzám?
Vízöntő:
Menjünk fel a Himalája tetejére, rendezzünk böfögő versenyt aztán rohanjunk bele a Niagarába, utána zabáljunk kenguru farkat és közben egy koszos anyacsavart meg rátekernék a nyomorult ujjadra és akkor már semmi sem választhatna el minket, te büdös ribanc!
Halak:
Én olyan nagyon szerelmes vagyok beléd, hogy a szavam is elakad és szeretném ha nagyokat éreznénk míg a világ  világ és csak szeretkeznénk és éreznénk…picsába elbőgtem magam…ne haragudj…teljesen kivagyok érzelmileg…
Kos:
Jó most akkor vagy azonnal hozzámjössz, vagy szanaszéjjel fejelem a szomszédot és ledobok egy atombombát anyádék retkes nyaralójára!
Bika:
Enni, vásárolni és dugni akarok veled az idők végezetéig, de te fizetsz!
Ikrek:
Szeretlek és gyere hozzám feleségül Andi…uh basszameg, Niki…ne haragudj…!
Rák:
Nagy családot szeretnék, sok gyereket, meghitt ünnepeket, a fiúk neve legyen Botond, Ákos, Péter, a lányoké pedig…hogy mit mondasz? Csak 2 napja járunk?…Őőőőőőőőő….
Oroszlán:
Hozzám kell jönnöd, nálam szebbet, okosabbat úgysem találsz!
Szűz:
Házasodjunk össze, csak előtte kitakarítom a lakást, megigazítom a függöny rojtjait…jaj olyan csálé a lábtörlő az ajtó előtt, nem vetted még észre?
Mérleg:
Gyere hozzám feleségül…vagy várjál mégse…de de mégis…vagy mégse…?
Skorpió:
Vagy hozzámjössz, vagy megöllek és úgy foglak terrorizálni érzelmileg, hogy beszarsz! Amúgy szeretlek édesem…ne sírj…!
Nyilas:
Szeretnék mondani valami kurva fontosat, van benne fém meg templom meg ruha…picsába nem jut eszembe pedig annyi minden van a fejemben jaj mondd már!
És nektek hogyan zajlott?  :D

2013. november 24., vasárnap

Agyfeltekek

A mai napon kitoltottem egy agyfeltekes kvizt, kvazi, hogy melyik az erosebb oldalam. Meg szamomra is meglepo modon egalra jott ki az eredmeny. Ekkor kezdtem el utana olvasni a tortenetnek, es meg mindig csodalkozom, hogy egyenlo modon hasznalom az agyamat.
Indokok itt:

A jobb és a bal agyfélteke feladata

         A bal agyfélteke a verbális. A beszéd csak az emberre jellemző tulajdonság. A beszédcentrum az emberek 95 %-nál itt található (nagyon sok balkezesnél is). Más helye van az anyanyelvnek és más az első, a második tanult nyelvnek. Itt fogjuk fel a szavak, a betűk jelentését. Külön helyük van az igéknek, a jelzőknek, a neveknek.  A jobb agyfélteke a "néma", vagyis nem beszél. Az igéket nem érti, csak a főneveket, és a tárgyakat tudja azonosítani. Nem tudja kifejezésre juttatni gondolatait. A bal elovassa a műveket, a jobb elképzeli az olvasottakat.
         A matematikai képességek közül a műveletek (pl. szorzás, osztás), a kalkulációs képességek terén a bal vezet. Logikus, elemző, számítógépszerű. A jobb viszont a geomeriában, a formák érzékelésében erősebb. A térben jól tájékozódik, manipulál.
         A bal a  zenei ritmust azonosítja, komponál. Elemzi a műveket. A jobb muzikálisabb. Élvezi, felismeri a dallamokat.Az énekkel együtt jegyzi meg a szöveget, s pár év múlva is vissza tudja adni.
         A bal a rajzokban a régi sémákat követi, szimbólumokban gondolkodik. A jobb felismeri az arcokat. Szín- és térlátása kitűnő. Háromdimenziós térérzékelése segít a valósághű rajzolásban.
         A bal a racionális: a már hallott, tanult információkkal foglalkozik, s ezekből vonja le következtetéseit. A jobb kreatív:szívesen foglalkozik új, soha nem látott, hallott információkkal.
          A bal érzékeli az időt (múltat, jövőt). A jobbnak nincs időérzéke, a jelenben van.
          A bal kritikai érzéke határtalan, a jobb nem ítélkezik.
          A balnak van éntudata és öntudata. A jobb féltekének erősebbek az érzelmi reakciói, érzelemgazdagabb. A boldogság, a megelégedettség érzése is itt lakozik.
          És ne felejtsük:humorérzéke
 csak a jobb agyféltekének van. 

     A két félteke így egészíti ki egymást egységes személyiséggé. Van olyan terület, amiben egyik vagy másik erősebb, de szinte bármit teszünk mindkettőre egyaránt szükségünk van. Állandó információcsere létezik közöttük. Előfordul, hogy az egyik egyedül old meg egy bizonyos feladatot, vagy mindenképpen irányítani szeretne, s a másikat nem hagyja érvényesülni, esetleg elhallgat bizonyos információkat a másik elől. Máskor együttműködve keresik a legjobb megoldásokat.

2013. november 19., kedd

ideztem

Azt hiszem, minden ember életében van egy pont, amikor döntenie kell. Ha rosszul dönt, nincs visszaút. Sokáig azt hittem, hogy másokat hibáztathatok azért, ami velem történt. A hibáktól azt mondják, hogy az ember jobbá válik. Ez talán igaz is. De minden hiba elvesz egy darabot az emberből. A hibákat nem lehet jóvá tenni. Örökké velünk maradnak, hogy emlékeztessenek a múltra. Egy bocsánat, vagy egy elnézést jöhet szívből, de ez csupán szó. Azt hisszük, hogy ha megkapjuk, amire várunk, hogy ne haragudj, minden jobb lesz. De a szó nem fedi el a sebeket; Minden bocsánat egy újabb halál, amelyet a léleknek kell átélnie. Megbántottak. Százszor, talán ezerszer is. De a legjobban az fájt, amikor bocsánatot kértek. Tudtam, hogy megölik vele a lelkemet. Nem a megbántás fájt, mert azt elfelejti az ember. Talán hónapok, vagy évek kellenek hozzá, vagy talán csak egy pillanat, de elfelejti. De a bocsánatkérés már azt jelenti, hogy ott, abban a pillanatban, amikor kimondta, vagy megtette, amit mondott, vagy amit tett, őszinte volt. Ott, abban a pillanatban tényleg úgy gondolta, vagy úgy érezte. Ha tehetném, én is úgy élném az életem, hogy sose kelljen megbántanom mást. Mert bár feloldozást nyerhetünk azzal, hogy megbocsátanak, de azt a halott lélekdarabot már semmi nem támaszthatja fel. Senki nem érdemli meg, hogy megöljék a lelkét, hisz anélkül a szíve halott. S szív nélkül, hogy éljük túl az életet?

Level a kedveshez

Elmondanam, ha volnanak szavak...

2013. november 18., hétfő

gyerek meg az ido

Most, mar kellett volna, talan majd jovore, ekkor, akkor, amakkor. Ketsegtelen a hormonjaim dolgoznak, az anyasag gondolata egyre gyakrabban motoszkal a fejemben. En, aki meg vagyok rola gyozodve, hogy nem lehet gyereke, vagyok egyre, kettore. Minden honapban eljatszadozok a gondolattal, hogy talan most sikerult, talan elerkezett az ido arra, hogy elmondhassam vegre szulo leszek. De nem...pedig szeretnek. Nagyon. A hivatasom se veletlenul az, ami. Szeretek gyerekekkel foglalkozni. De eddig megsem sikerult teherbe esni. Az ismeroseim zome mar legalabb a masodik gyereket varja, megorulok. Nekem miert nincs meg? Uvolti bennem folyamatosan egy hang. Es ugyanez mondatja ki velem hangosan, hogy nekem sose lesz sajat gyerekem. A ketsegbeeses hangja. Talan nagyon vagyok ra. Biztosan. Gyerekkent mindig ugy kepzeltem el, hogy ket szep gyerek anyukaja vagyok. Az sosem erdekelt milyen nemu, mindig annyit mondogattam, hogy egeszseges legyen, a tobbi nem szamit.
Azonfelul, hogy a valasomat megkonnyiti a gyermektelenseg, a sajat eletemet kezdem megneheziteni vele. Ezert dontottem el, hogy meglatogatok egy meddosegi klinikat es kivizsgaltatom magam. Szembe fogok menni a legnagyobb felelmemmel es remelem pozitiv visszajelzest fogok kapni. Ha nem akkor abba nagy valoszinuseggel bele fogok halni. Lelkileg. Ezutan kell eldontenem, hogy hova tovabb. Ha nemzokepes vagyok nem akarok meg ot evet varni vele, talan maximum kettot. Es az apa kerdes. A ferfiak koztudottan kesobb ernek, igy nekik olyan mindegy, hogy hany eves korukba szuletik meg az elso gyermekuk. Ok siman diszelegnek nagypapakorban a gyermekuk szalagavatojan, en nem szeretnek. Az ido hajt, a biologiai oram dolgozik, es lassan mar nem mondhatom azt, hogy ejj raerunk arra meg. Ebben szeretnek celtudatos lenni.

2013. november 12., kedd

Ma, egy honapja egyutt, a kuckoban. :)

2013. november 11., hétfő

2013. november 5., kedd

Because life isn't about finding yourself, it's about creating yourself


BE the change you want to see in the world. Be brilliant at the basics. Be the first one. Be the only one. Be unforgettable. Be interesting. Be a sleeper. Be that guy. Be theworld’s expert on yourself. Be better than yesterday, but not as good as tomorrow. Be confident enough to be humble. But be somebody who reminds everybody of nobody else in the world.

AND DON’T wish it was easier, wish you were better. Don’t sell, enable people to buy. Don’t let the bastards get you down. Don’t be weary in well doing, for in due season you will reap a great harvest if you faint not. And don’t wait for the mainstream to validate your voice. Don’t despise the day of small beginnings. Don’t be selfish with your knowledge. Don’t complain if you haven’t earned the right. And don’t be different, be unique.

BECAUSE YOU are what you charge. You are what you believe. You are the books you’ve read and the people you’ve met. And you are an empty sheet of paper in the minds of every person you encounter.

AFTER ALL, the world cannot resist a man on a mission. The best swimmers are always in the pool. The sculpture is inside the stone. And the two greatest days in your life are the day you’re born, and the day you realize why you were born.

AND if you are successful you will always have too much to do and too little time. If you aren’t being criticized, you aren’t doing much. And if everyone says you’re out of your mind, you just might be onto something.

EVEN THOUGH, IT’S not easy being yourself. Then again, it’s not who you know, it’s who knows you. And it’s not the years, it’s the mileage.

SO, WORK hard, work long and work smart. Work like you don’t need the money. And work from technique, because you never know how you will feel.

AND DON’T FORGET THAT success leaves clues. That confidence is king. That credibility comes from specificity. That listening is not waiting to talk. And that a nice person who is mean to a waiter is not a nice person.

ALSO, TO tell the truth, to tell it all and to tell it now. To give value first. To paint yourself into a good corner. To allow customers to participate in your brand. To do the work once and benefit many times. To give yourself away. To respect people’s no’s. To take massive action. And to act as if you already were the person you’re trying to become.

THEREFORE, ALWAYS stand up, stand out or be counted out. Discover your Personal Differential Advantage. Own a word. Learn to love your zone of discomfort. Greet each day with love in your heart. Show, don’t tell. Make daily appointments with yourself. Never apologize for your art. Remember your Victory Dance. Work harder on yourself than your job. Find your one big idea. And always validate your existence, be yourself and do something cool – every single day.

BECAUSE life isn’t about finding yourself; it’s about creating yourself.

2013. október 9., szerda

Megint Muller

Mikor sikerült kimondanod, ami fájt? Mikor hallgatott meg valaki? Mikor tudtál úgy beszélni, hogy nem panaszkodtál, hanem megosztottad a környezeteddel azt, ami igazán bántott? És mikor figyelt rád valaki úgy, hogy közben nem magára gondolt, hanem minden szeretetével, segítő szándékával feléd fordult? És tudta, hogy segít neked, már azzal is, hogy meghallgat? Ha az ember valakit meghallgat: könnyít rajta.

Nos igen. Hajlamosak vagyunk panaszkodni. Mindig van olyan ember, aki meghallgat minket, konnyit rajtunk. A kerdes pusztan az, hogy panaszkodni konnyebb vagy csak beszelgetni az aktualis helyzetrol. Mennyivel konnyitem meg a hallgatosagom helyzetet, ha csak elmeselem a velem tortenteket, onsajnalat helyett. Manapsag a legtobb embert a saját maga problemajan tul mas nem erdekli. Elvarja a problema megoldast mas altal. Nem jo. A sajat problemamat en tudom megoldani. Erre ha nehezen is, de rajottem. Most nehez, de majd lesz konnyebb. Most ugy gondolom, hogy nehez, de kesobb biztosan konnyebbnek fogom gondolni es utolag nagyot nevetni, hogy ezen agonizaltam annyit? Olyan ez, mint az erettsegi. Amig nem vagy tul rajta szetaggodod az agyad, utana meg kacagsz magadon, ennyi volt? Ettol feltem ennyire? Amikor nagyon magam alatt vagyok mindig azzal nyugtatom magam, hogy masnak ennel szazszorta nehezebb az elete, megis boldogabb, mint jomagam. Kevesebb felelmet taplal, vannak problemai, de nem vesz roluk tudomast, de legalabb negyed annyit gondolkozik (feleslegesen) mint en. Szoktak volt mondani, vagy beleorulsz vagy elfogadod a helyzetet. Ne gondolkozzak feleslegesen. Ma volt regota az elso olyan munkanapom, amikor is kikapcsoltam az agyam, csak a munka volt, en, na meg a kollegak. Es lass csodat vegre jol ereztem magam. Igazan jol.
Ha nem hiszed el, hogy az életed ajandek, nezd meg jobban, hogy élnek anyadek.

2013. október 7., hétfő

nem en kialtok

Vagy megis. Nem okes. Bonyolult. Faj. Duhos. Valtozas. Korforgas. Siras. Belulrol szigoruan. Ne lasson, ne halljon senki. Ido kell es nyugalom na meg egy pszichologus. Vagod a szitut? Borkanape es tell me. Te meg csak mondod, mondod es mondod. Mondom? Nem. Miert nem? Nincs kinek? Van akinek lenne, de nem akarom jobban leterhelni. Van neki baja eleg. Es elnyomom ujra es ujra. Neha felszinre tor belolem, ilyenkor egyfajta tornadokent vegigsoprok a szeretteimen. Nanahogy a legboldogabb pillanatat teszem tonkre mindenkinek. De akkor tudod kit erdekel? Engem ugyan nem. Viszont amikor takaritom a vihar okozta karokat szanok banok mindent. Fejlodokepes egyed vagyok vegulis. Gondolkodni kellene korabban. Na meg szamolni. Megy az egy darabig de nem mindig sikerül az elvarasoknak megfelelően viselkedni. Elvarasok? Lehet, hogy csak szerintem vannak. Nem is tudom. Valami norma szerint elni kell. Aki nem var el semmit, az is elvar. A semmit. Az is valami. Neha ugy erzem tul sokat varok el. Mindenkitol, a legfontosabb es egyben a legrosszabb, magamtol. Life? Take it easy. Dolce vita, elj a manak. Hangoztatom, de legbelül el nem hiszem. Minden elmulik egyszer. Na ez az egy amiben tenyleg hiszek. Tegnap is, most is, holnap is. Mert nincs mindig jo, es ugyanigy rossz sem lehet mindig. Panaszkodhatok, de ha nincs meghallgatas, nincsenek bolcs szavak, nincs ertelme. Ezert kell egy szakember, akinek elmondod, hogy mi a baj, mi a jo, mitol felsz vagy eppen mi tesz boldogga. Talan tud segiteni is. Gondolataim rendezem, ne zavarj!

Reszlet az ego harca c. regenybol.

2013. október 1., kedd

problems

Kulonbozo emberek leven kulonbozo dolgokat nevezunk problemanak. Ez termeszetesen igy van rendjen. Emberek tobbsege arra van kodolva, hogy mindenben a problemat lassa, es igen kevesekben van meg az a fajta tehetseg ami kiszuri a kis dolgok feletti aggodalmat, vagyis akik nem dilemmaznak bizonyos esetekben egyaltalan. Jomagam igyekszem nem allandoan problemazni, tobb kevesebb sikerrel szoktam venni ezeket az akadalyokat. De sajnos van amikor nalam is elszakad a cerna...esendo vagyok valljuk be. Viszont ezekbol tudok a legjobban tanulni, fejlodni. Vallom, hogy nem abban rejlik a problema, hogy problemazol, hanem milyen problemamegoldo kepesseggel vagy felvertezve. Szoktak volt mondani duhosen sose donts, mert nem vezet jora. Szamtalanszor teszteltem mar magam mikent oldom meg a bajaimat, es buszken mondhatom, hogy mar kepes vagyok higgadtan gondolkozni, mikor valojaban szetvet az ideg. Szo se tola egyszer mindenki felno. Talan nalam most erett be minden. :)

2013. szeptember 23., hétfő

to do list

Bizalom!

2013. szeptember 21., szombat

movie


Imadtam. Kicsit magamra ismertem benne, de a lenyeg nagyon zenestancos :)))

kulon velemeny

Valojaban lehetnek duhos is, de nem vagyok. Nincs okom meg annak lenni. Meg. Es ha ez egy nap mulva is igy marad, azt gondolom, hogy a gerince meg megtalalhato.
Ha mar a gerincesseg szoba jott, rajottem erdekemberek hada vesz korul. Addig mig hasznot tudnak huzni a masikbol (speciel nem belolem) addig minden tuti, de amint megkaptak amire vartak mar rogton jonnek a kifogasok. Kerdem en miert jo ez? Alapvetoen ostobasagnak tartom ezt. Ostobak azok az emberek, akik hagyjak magukat atvagni, ugyanakkor azok az emberek is azok, akik csinaljak. Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy barmikor visszanyalhat a fagyi. Es sajnos vissza is nyal rendszerint. Nagyon remelem hatvanyozottan. Ne legyek nagyon gonosz, mar azzal meg fogok elegedni, ha mindenki megkapja ami jar neki, legyen az jo vagy rossz is. Talan akkor megtanulja majd sorban mindenki, hogy az embereket mennyire nem erdemes atvagni. A vegzet ugyis utoler bennunket. Lopni, csalni, hazudni nem ildomos. Most csak magam tudom ismetelni. Talan mar duhos is vagyok. A velemeny olyan mint a segglyuk. Nekem pedig van...kulon velemenyem :)

"Ne hazudj, ne lopj, ne csalj, ne igyál.
Ám ha iszol, idd a kedvesed igaz szavait.
Ám ha lopsz, lopj csókot, édeset.
Ha hazudsz, hazudj kegyeset.
Ám ha csalsz, csalj mosolyt az arcára, és nem fogsz csalódni."

2013. szeptember 11., szerda

Ideztem...P.S.

Itt van az õsz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetõre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szeretõ anya.
És valóban õsszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szemébõl is látszik, hogy csak
Álmos õ, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –
Kedvesem, te ûlj le mellém,
Ûlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.
Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergõ természetet.

2013. szeptember 3., kedd

Napi Muller

Figyeld meg: mindig a gyenge sérül meg benned, sohasem az erős. Ott, ahol erős vagy, nem tudnak megbántani.

Ha egy oroszlánnak azt mondják, hogy gyáva, csak akkor sértődik meg, ha tényleg az. Egyébként meg se hallja, vagy a mancsával lecsap, mint egy legyet.

Albert Einsteinnek sokszor mondták - nyilvánosan is -, hogy ostoba ember, sőt, őrült, és amit tanít, kolosszális tévedés. Nevetett rajta. Direkt beült a tudományos akadémiák üléseire, ahol az össze tudós nyilvánosan cikizte, és mulatott. Érdemes figyelned magad. Ahol szívós vagy, ott sérthetetlen is.

S ahol úgy érzed, sérelem ért, és fáj, érdemes önvizsgálatot tartanod, mert ott gyenge vagy még. Kevés embert ért annyi méltatlanság, lelki és fizikai fájdalom, mint Jézust, de nem tudunk arról, hogy egyszer is megsértődött volna. Miért? Mert erős volt. Erősebb, mint akik gúnyolták, verték és gyalázták. Ez abban a pillanatban nem derült ki, de pár évtized múlva mind a zsidóság, mind Róma történelmileg megroppant attól a hatalmas túlerőtől, amelyet már az életében is magában hordozott.

Ahol megsérthetnek, ott gyenge vagy. Jó kulcs ez az önismerethez. Ott kell erősödnöd, ahol valami sérelem ért. Ahol nem bántódsz meg, ott már edzett vagy. Az érzéseid visszajelzik, hol kell fejlődnöd még. Hol hiányzik az önismereted, az önbizalmad és az erőd. Mert ez a három összefügg.

Az ember - mondja az ősi hindu bölcselet - isteni és erős. Az egó gyengesége az, ami erőtlenség benne. A hamis érzés és a valódi önismeret hiánya. Az erősről lepereg a bántalom vagy nem is érinti meg. Csak akkor száll harcba, ha a sérelem nem őt érinti, hanem egy nagyobb igazságot is, amelyet képvisel. Légy erős, önbizalommal teli és legyőzhetetlen.

2013. szeptember 2., hétfő

Gasztrotura

Avagy ehes ember foz valami finomat.
Megeheztem, szetneztem mi van itthon? Nem volt tul nagy valasztekom, de neki lattam.
Vegeredmenyben egy bmv (bele minden vacak) spagetti szuletett JB modra.
Sonkas, fokhagymas, virslis es kukoricas. Meg a szoszt is magam csinaltam: kis ketchup, oregano, bazsalikom es egy csipet bors szemelyeben. Vallalom a bigamiat es elveszem magam felesegul. Isteni lett.
Enjoy your meal ;)

2013. szeptember 1., vasárnap

Elmelkedo

Miert tapintatlanok az emberek? Miert bantjuk meg a masikat? Miert nem erezzuk a hatart? Miert irigykedunk a masik boldogsagan? Miert nekem kell toleransnak lennem a masikhoz?
Mostanaban ezekkel talaltam szembe magam bar boven sorolhatnek meg par ideillo kerdest. Sokszor nem ertem az embereket. Zavar a tapintatlansag es az irigyseg. Altalaban igyekszem elkerulni az ilyen szituaciokat, leven en is esendo vagyok, a heten tobb pofonba is beleszaladtam. Meg ha rogton meg is magyaraztam magamnak, hogy ez nem nekem szol, rosszul erintettek. Bolcs nem attol lesz valaki, hogy elolvassa Buddha osszes konyvet. Akkor fogsz azza valni, ha tudsz az olvasottakkal azonosulni. Addig hiaba mondasz barmit is, hamis profeta maradsz. Ugyanez a boldogsag. Ha azt mondod az vagy, de az ellenkezojet mutatod effektiv sajat magad ellentmondasa leszel, nevetseges maradsz. Egyre tobb ember, talan koztuk en is, bujik idezetek moge. Ezzel probaljuk meg kifejezni magunkat. Hol maradnak a sajat gondolatok? En azt gondolom, hogy...kezdetu mondat sokkal hitelesebb, az azt olvastam hogynal. Ezzel nem azt akarom kifejezni, hogy ne olvassunk, pusztan tobbet kellene a sajat gondolatainkban elni. A realitasok talajan maradva. Hiszen nem attol leszek mas, vagy jobb, hogy a leirtak szerint elek. Attol, hogy magamban eldontottem a valtoztatast. A kivalto ok persze lehet barmi, de latni azokat az embereket akik csak a tankonyvek szerint akarnak elni, tobb mint viccesek. Indulj el az utadon es figyelj. A hangokra, a jelekre, a megerzesekre. Figyelj a tarsadra, a barataidra, a csaladodra. A toluk kapott visszaigazolasokra. Tudd eldonteni, jo-e vagy sem? Ne bants meg senkit azert, mert neki perpillanat jobb, vagy konnyebb az elete. Nem biztos, hogy nem fordul a kocka, vagy eddig is igy elt. Felejtsd el az irigyseget. Az mindig csak haragot szul. Mosolyogj tobbet. Orulj minden apro csodanak, es maris szebb lesz az eleted.

2013. augusztus 27., kedd

Kiralylany

A mese vegre valosagga valt. A pillango megkapta a hon ahitott boldogsagot. Repked. Kiteljesedett. Szeret es viszont szeretik. Minden egyes nap tanul es tole tanulnak. Egy olyan folyamat reszese amiben eddig csak remenykedni mert. Erzesek? Leirhatatlanok. A sors vegre kegyes hozza. Belecsoppent egy olyan mely lelkiallapotba, amiben meg nem volt. Elvezi az eletet, ertekeli a mat. Apro ajandekokat ad es kap. Ugy szereti, hogy nem var cserebe semmit, beeri a jelenletevel. Szereti ot a sajat vilagaban, a megvaltoztatas szandeka nelkul.
"Lesznek találkozások...
Amik fenekestül forgatják fel a világod. Érkezni fog valaki, aki darabokra szed, majd újra összerak, rávilágít a hibáidra és folyton többre sarkall. Te persze félni fogsz. Reszketni fog minden porcikád, de a végén úgy is a kíváncsiságod győz és teljesen átadod magad neki. Lehet, hogy nem is érted majd miért, hisz Ő csak mesél, nevet, szóval tart. Támogat, felvidít és közben szép lassan megtanít élni. De talán nem is tudatosan teszi. Egyszerűen a lényéből fakad. Derűs, vidám és olyan erősen vonz magához, hogy képtelen vagy ellenállni neki. Ahogy telnek a hónapok, úgy leszel egyre biztosabb abban, hogy az életed már sosem lehet olyan, mint korábban, hisz lassacskán teljesen átszínezi a világod. A szürkéid szivárványszínekre cseréli, és közben te is észrevétlenül változol. Elindulsz egy úton, amelyre egyedül sosem léptél volna. És ő ott lesz végig, és fogja a kezed. Melletted lépdel. Vigyáz rád. Mosolyog. És Szeret."

A kiralylany a kiraly nelkul mit sem er, leszel a kiralyom? :)


2013. augusztus 17., szombat

Neked enekelek

Ahol a szavak elhagynak bennunket, ott kezdodik a zene. Rendszerint keresem benne a mondanivalot. Miert mutattak? Miert hallgatom? Hangulatomtol fuggoen szeretek zenet hallgatni, legfokeppen az anyanyelvemen, mert igazan atelni ugy tudom a dalt, ha az elso hangtol az utolsoig mindent ertek. Nem mondom, hogy soha nem hallgatok kulfoldi eloadot. De ha egy szam megtetszik rendszerint szeretem a lyricset elolvasni, leforditani. Mindig figyelem hogyan hat ram a zene. Milyen erzeseket valt ki belolem az adott szam? Bele tudom e magam elni a szovegbe? Tudok ra peldat mondani az eletembol?
Megfigyeltem azok a zenek, amelyek melyebben megerintenek mar elsore akar evek mulva is kepes vagyok meghallgatni. Plane ha valamilyen kellemes elmenyem kotodik hozza. Ezzel parhuzamosan vannak olyan szamok, amelyeket (fokent egy rossz elmeny miatt) nem hallgatok meg. Volt egy dal amit evekig ha hallgattam potyogtak a konnyeim. Aztan egyszer elfogytak, de szivem mai napig osszeszorul ha meghallom a dalt. Szoktak mondani minden elmulik egyszer, minden fajdalom elhalvanyul az evek soran. Ez nem.
Kedvenc zenek. Nincs illetve sok van. Nem tudnam azt mondani egy szamra se, hogy na ez a best. Vannak szamok, amiket jobban szeretek, mint a tobbit. Miert? Mert szamomra kedvesek, valamilyen jo vagy kevesbe jo elmenyem kotodik hozza.
Ime (a sorrend nem szamit):



2013. augusztus 16., péntek

Erinto

erintsd meg

Orosz rulett

Ismered a jatekot, ugye? Fogsz egy hatlovetu pisztolyt megtoltod egy golyoval megporgeted a tarat es lossz. Tuleled vagy sem. Osszejon vagy nem. Szerencse vagy matematika? A ketto osszefugg? Es a csillagok allasa? Vagy ennyire ne legyek drasztikus?
Eletem jelentos valtozas elott all...vegre. Olyan lepest fogok tenni, amit barki joggal nevezhetne a fent nevezett jateknak. Meg talan igaza is lenne. De megsem lesz. Hopp ez paradox volt. Belefer.
Sajat jol megfontolt dontes all a valasz mogott. Eleg volt kb 5 perc a kerdes feltevese utan, hogy eldontsem mit akarok csinalni. Igen! Gyerunk! Csinaljuk! (Megelozni sok felesleges..., mondhatnam ugy is, hogy menjunk elejebe a dolgoknak.) Meg ha egyertelmu is volt a kedves kerdezonek, mert tudta/bizott a valaszomban. De soha nem lehetunk 100 %-ban azok. Tehat innentol indul egy (veresen egyaltalan nem) komoly kis jatszma. Onmagammal, vele, neki onmagaval, es velem. Izgalmas kirandulas lesz. Varom mi fog kisulni belole? Eloszor nem tervezek. Erzem jo lesz. Csak o meg en. Es itt nem lesz pisztoly. Nincs ra szukseg. :)

2013. augusztus 14., szerda

tattoo

Megcsinaltattam. Vegre. Kesz van. Es nem fajt egyaltalan. Boldog vagyok :)


2013. augusztus 10., szombat

Itthon vagyok

Hazatertem, boldogan, kiegyensulyozottan, minden lepcsofokot gondosan megmaszva, revbe ertem, haza.
Mar az ut elejen sejtettem, minden adott lesz az utazasomhoz. Nem fizikailag, lelkileg. Minden ketseget kizarva biztam magamban, az erzeseimben, hallgattam mit sug a belso hang. Ilyen meg nem volt soha! Eleinte sok fura kerdest tettem fel magamnak, es meglehet neked is, de ezekre szuksegem volt, segitettek, megerositettek. Eloszor vissza akartam fordulni, tul egyszeru volt minden, hittem en...valojaban a leghatalmasabb vivodas kozepen talaltam magam. Maradtam. Megoldottam, a segitsegeddel, veled, egyutt kozosen. Szornyu volt, de utolag azt mondom, megerte. Ertunk. :)
Mindvegig ott alltal mellettem, de ugy erzem -javits ki ha nincs igazam- a dontesek az enyemek voltak. Egy oltalmat nyujtottal felem. Megmutattad, mi az amit maskepp is lehet csinalni. Nem hagytal elveszni. Rajottem, ha tobbet mosolygok, es ezzel parhuzamosan kevesebbet bosszankodok, azzal tobbet nyerek, mint gondolnam. A hazateresem elso szakasza volt ez. Beke. Talan soha nem volt meg benne reszem. Harmonia. Nyugodtsag. Higgadtsag. Ezek elerese/atelese ujabb lepcsofokokat jelentettek szamomra. Csak akkor indultam tovabb, ha mar stabilan alltam az elozon. Legnehezebb higgadtnak maradni volt nehez, hiszen ehhez tarsult a turelem is, ami szinten sokaig hianyzott a szotarambol. Minden nap tanultam valamit. Minden nap feladatot oldottam meg. Minden nap elgondolkoztam valamin, ami vitt elore. Probaltam es probalom minden egyes napot ugy megelni, hogy ertekeljem a kapottakat. Egyszer minden elerhetove valik szamomra. Ido kerdese a dolog.
Tegnap reggel mikor felebredtem ereztem elsonek azt, hogy igazan teljes nyugi van korulottem es a legfontosabb bennem. Hello honey. I'm home mondattal kinyitottam magamnak az ajtot es besetaltam.

Koszonom :)

2013. augusztus 7., szerda

2013. augusztus 6., kedd

2013. július 28., vasárnap

B

Átölel, de úgy, hogy érzem is. Ha hozzám ér, megnyugszom, mert tudom, minden rendben lesz, még ha totál káosz is most minden. Mellettem van, és érzem az erőt, azt, ami engem is erősebbé tesz, megnyugtat, de nem tör össze. Óvatos, de határozott. Szeret, de nem fojt meg. Támogat, és nem fog vissza. Kitart és hisz bennem. Bízom benne, ő meg bennem. Van ilyen. Megtalálhat, és meg is fog találni. De csak akkor, ha meg kell találnia. Ha nem, beletörődöm, elfogadom. Nem tehetem egyértelművé, hogy meg kell történnie, hogy meg kell kapnom. De ettől még minden áldott nap hiszek benne. És mint tudjuk, a hit csodákra képes - én meg azokra utazom.

2013. július 21., vasárnap

Eletkepek


ideztem

Ha valakivel találkozol, gondolj arra, hogy a találkozás mögött ezer és ezeregy ok rejlik. Minden emberi kapcsolat szent egymásra találás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel, minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz, magadról gondolod. Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz, azt magadról képzeled. Mindaz, amit neki kívánsz, egy napon veled fog megtörténni.

2013. július 12., péntek

ideztem

Amikor nem bírtam tovább, megpördültem a karjaiban, és megcsókoltam. Több volt ez, mint köszönet. A szavak semmit sem érnek. Erősen magához ölelt, s visszacsókolt. Nem akartam, hogy vége legyen ennek a csóknak, életem végéig itt akartam maradni a karjaiban, az életében, a világában. Most már úgy tekintettem rá, mint az oxigénre. Szükségem volt rá, mint a vízre... a levegőre... a földre... a tűzre... Ő keltett életre, és ő éltetett.

2013. július 11., csütörtök

Beszelo testek

Az ember szavak nelkul is kepes kifejezni onmagat. Egy mosollyal, ha orulunk valaminek, sirassal, ha szomoruak vagyunk, heves szivveressel ha izgatottak. A mindig nyitott ember testartasa is nyitott. Soha nem kulcsolja ossze a kezet vagy a labat. Erdekes alapjában nyitottnak gondolom magam megis sokszor beszelgetek ugy, hogy a kezeim ossze vannak kulcsolva. Elmeletileg felek. Arra mindig figyelek, hogy testbeszedem osszhangban legyen az altalam mondottakkal. Ha oszinten orulok egy ajandeknak mindig hatalmas mosollyal az arcomon koszonom meg. Semmi penzert nem sertenem meg az illetot azzal, hogy megjatszom az oromom. Ugyanigy szomoru se tudok lenni, ha nincs ra okom. E tekintetben eleg rossz szinesz lennek mivel minden erzelmem latszik az arcomon. Probaltam mar palastolni csalodottsagomat sosem sikerult. Az oromrol meg ne is beszéljünk. Ha orulok, akkor nonstop mosolygok. Btw az ember akkor a "legszebb", ha mosolyog.
Es ha lehet azt mondani a kedvenc erzelem kifejezesem az izgatottsag. Hogy miert az? Mert ezzel egyszerre fejezel ki oromot is. Van a shoop shoop dal (Cher, magyarul a Szulak Andi enekli) a testbeszedet tokeletesen elmondja, igaz a szerelem peldajan keresztul. Dalszöveg: itt Ha valaki megolel, megcsokol ertelemszeruen jobban ver a szive is. Izgatott. Kulonos erzes szokott ilyenkor hatalmaba keriteni, hiszen ez egyfajta visszaigazolas is. Szeretem ezt atelni. Ettol valahogy meg boldogabb vagyok. De kinek hogy? Lehet csak en vagyok az egyetlen aki figyelmet szentelek ezeknek a jeleknek? Szimplan analizalom az embereket. Igen! Kifejezetten intuitivnak tartom magam, osztonosen megerzem a dolgokat. Tobbszor aggadtak mar ram a boszorkany jelzot is. De a test sok mindent elarul. Azt mar szerintem tobbszor boncolgattam, hogy a szemunk a legbeszedesebb testreszunk. Emellett kezzel labbal jelelunk. Megfigyeltem azok az emberek, akik tudjak hogy a kezukkel ha idegesek hogy banjanak, a labukra rendszerint nem figyelnek. Az egyiket kontrollban tartja a masikkal jeleket bocsat felenk.
A testbeszed megertesehez egyszerre kell figyelni mit mond a partnerunk es mit arulnak el a korulmenyek. Valojaban a legegyszerubb modja a metakommunikacio tokeletes alkalmazasanak, ha az ember azt mondja amit gondol. Ha gondolataink formaljak velemenyunket, akkor velunk szuletett adottsagkent kezdjuk el jol hasznalni a termeszetes gesztikulaciot. Non plus ultra, ha a tukorbe nezve van kedvunk mosolyogni.

2013. július 9., kedd

JA

Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam,
Szörnyű gyönyört a nagy vágyaknak.
Harapj, harapj, vagy én haraplak.

Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek,
Csak szép játék vagy, összetörlek,
Fényét veszem nagy, szép szemednek.
- Ó nem tudom. Nagyon szeretlek.

Úgy kéne sírni s zúg a vérem,
Hiába minden álszemérem,
hiába minden. Ölbe kaplak:
Harapj, harapj, vagy én haraplak!

Irkafirka

Akom bakom. Tetovalast szeretnek csinaltatni mar egy jo ideje. De mindig visszaleptem, hiszen ez orok ervenyu lesz. Bar mar megvannak a tetovalast eltavolito technikak, en megis ugy gondolom, hogy ha varratok nem fogom megbanni. Leszedetni meg vegkepp nem. Azt mar nagyon regota tudom, hogy mit szeretnek. Lassan korvonalazodik a hova is. Viszont! Ma rakerestem a szora, milyen kepeket ad ki (esetleg valami csucsszuper betutipust) es szembe talaltam magam ket mondattal. Mind a ket mondatban szerepel az adott szo, de megis elbizonytalanodtam. Egy hete meg ha barki is megkerdezett volna siman mondtam volna a labfejemre vagy a csuklomra kerem a believe feliratot.  De! Itt ez a ket mondat. Szerintem nagyon jok es akarva akaratlanul beleronditottak az elkepzelesembe.
Roluk van szo:


2013. július 6., szombat

1

Most nincs magyarazat, nincsenek okos (kodo) gondolatok...szimplan azvanhogy... :)
Feel :)

2013. július 5., péntek

2



"Vágyom, hogy magadhoz ölelj.

Ne engedj fogd meg kezem.
Csillogó vízbe merült testem
Érintsd s a lágy csókod
Forrón követeli szám
Hagyom engedem tovább..." 

2013. július 3., szerda

Kifogas

Fontossagi sorrend. Hazaersz hulla faradtan a melobol es latod a mosatlan ugy van, ahogy te hagytad. De amikor meg indulas elott rakerdeztel, hogy biztos nem okoz neked problemat az a 4 eszkoz megtisztitasa, akkor kaptal egy pokhendi "hagyjad mar egy perc alatt megoldom" valaszt.  Ezzel szemben Te csinaltad meg. Az mar csak kulon hab a tortan, hogy a ki tudja hany oraja frissen mosott ruhak is epp akkor kerulnek kiteregetesre, altalad csak azert nem, mert felebred a dohogasodra. De! A lenyeg. Van uj taska, csodaszep. Es megtanulod ezredjere, ha te nem vegzel el egy munkat, mas se fogja helyetted. Ilyen egyszeru ez. Miert vagy kiakadva?
Holnap majd kapsz egy cuki bocsanatkerest, hogy nagyon faradt volt a sok munka miatt, pluszban az uj taska utan is csak jarni kellett. Megertek en mindent. De egy dologra allergias vagyok. Ezek pedig a kifogasok. Fogalmazhatnek ugy is, hogy nem tartoznak a barati korombe. Miert kell keresni egy olyan indokot, amirol baromira tudod, hogy nem fedi a valosagot? Miert nem lehet azt mondani, hogy bocs elfelejtettem. Ember vagy, megeshet veled is, hogy hetente egyszer elfelejtkezel dolgokrol nemdebar. A gyakorisag is fontos tenyezo nalad, de ehhez mar hozza szoktam. Vallaltam valamit, most annak iszom a levet. Ideje az embernek arra van, amire akarja hogy legyen. Ma nem volt ez fontos ezek szerint.

2013. július 1., hétfő

Jol vagyok

"A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet. A boldogságnak, mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, vallási és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el vagy honnan ered."
Mit jelent boldognak lenni? Szamomra egyfajta euforikus allapot, amikor senki es semmi nem zokkenthet ki a lelkibekembol. Boldog vagyok, ha "belul" minden rendben mukodik. Ragyogok. Igen.  Repkedek. Nem bosszankodok. Onnan szoktam tudni, hogy rendben vagyok, ha orulok olyan dolgoknak, amiknek a nagy tobbseg nem szokott. Ilyen peldaul az eso. Mert ha esik, nezd meg, hany ember arcan latod a buskomorsagot? Hany embert latsz onfeledten orulni? Sok es keves. Megha szamszakilag nem is nevezzuk neven a gyereket, ha az ido rossz, a kedved is, es forditva. Miert rossz nekunk ha esik az eso? Orulnunk kellene, hogy a termeszet ontozi onmagat. Imadom az eso utani illatot. Imadok nyari zaporban setalni, esoben csokot valtani. Romantikus. Boldogsaggal toltenek el, mar gondolati szinten is. Ilyenkor sokszor szoktam varni ezeket a pillanatokat.  At akarom elni oket. Boldog vagyok, de meg boldogabb akarok lenni. Tudom, tudom ne legyek onzo. Minden napra jut belole. Ma sut a Nap. Elvezem. Kiulok a parkba feltoltodni. Apro dolgok teszik igazan teljesse az embert. Annyira monoton vilagban elunk, hogy elfelejtunk boldognak lenni. Csak a munka. A legtobb embert ez hajtja csak. Rohan. Nem all meg, csak megy. Nem veszi eszre, hogy a szomszedjaban milyen szep viragok nottek. A penzt hajtja csak az anyagi boldogsagot. De hol marad az erzelmi boldogsaga?
Ha kepesek vagyunk kis dolgoknak orulni, ha konnyen szall arcunkra a mosoly, ha minden nap keszen allunk az uj ismeret befogadasara, ha neha meg megallva, nem rohanva haladunk celjaink elerese fele, akkor nyugodtan nevezhetjuk magunkat boldognak. Eljunk kepzeloeronkkel kepzelges nelkul, almodjunk megvalosithato almokat, vallaljunk kalandokat, es a legfontosabb szeressunk oszinten. Ezekkel az apro dolgokkal elerhetjuk a boldogsagot.

2013. június 28., péntek

Turelem

Ideges ember, nincs csak bolond.
Turelmet gyakorolni nem nehez, megis keves olyan embert ismerek, aki barmilyen kritikus helyzetben higgadt tud maradni. Szimplan belenk vesodott az evek sora alatt,  hogy turelmetlenek legyunk. A minap egy furcsa, szamonkero levelre ebredtem. Elolvastam, probaltam higgadt maradni, ugy is valaszolni a level irojanak. Probaltam elmagyarázni neki, hogy valami felreertes lesz a dologbol. Nem valaszolt rogton. Ettol en valtam turelmetlenne. Kb percenkent neztem a telefonomat, hogy nem valaszolt-e? Holott jon az ertesito azonnal. Nem sokra ra valaszolt, es surun elnezest kert, hogy igazam volt amikor türelemre intettem ot. Ekkor kezdtem el gondolkozni, hogy ha en lettem volna az O helyeben hogyan reagaltam volna. Durvabban. En tudtam, hogy a dolog felreertes, O csak remenykedett benne, hogy nekem lesz igazam.
Turelmet tanulni kell. Valahol azt gondolom neveltetes kerdese is a dolog. Es szorosan osszefugg az otthon latottakkal/hallottakkal. Aki nyugodtabb kornyezetben nott fel kevesbe hajlamos a felesleges idegeskedesre. Aki pedig feszultebb legkorben, az inkabb hajlamos ra. Persze kivetel erositi a szabalyt. Vannak a lelkibekejukbol kizokkenthetetlen emberek. Irigylesre meltoak. De ugy gondolon bennuk is ugyanugy zajlik belso harc, csak megtanultak kezelni oket. Nem mutatja a vilag fele, hogy merges, inkabb mosolyognak egyet a vilagra. Azt hiszem sokat kell meg tanulnom. A belenk -sokszor- tevesen vesodott rossz szokasokrol le kell mondani. A turelmetlenseg is ilyen. Helyette sokat kell mosolyogni.  Tudtad, hogy amikor mosolyogsz egyfelol 17 arcizmot megmozgatsz, masfelol boldogsaghormont termelsz vele?! Kell ennel tobb? Szerintem nem :)


"A szeretet türelmes, minden más türelmetlen. És amint egyszer megérted, hogy türelmesnek lenni annyi, mint szeretni, és türelmesnek lenni annyi, mint imádságban lenni, akkor mindent megértettél. Meg kell tanulnod várni." (Osho)

you can do

Nincs tobb nyafi,
Nincs tobb onsajnalat,
Nincs tobb szomorusag,
Nincs tobb felesleges gondolkodas.
Nincs tobb visszalepes,
Nincs tobb esely.
Egyszer elsz!



2013. június 27., csütörtök

Elmelkedem tehat vagyok

Gondolatok, melyek hol az egig repitenek, hol a pokol melysotet bugyraba taszitanak. Huzd meg, ereszd meg. Megfigyeltem, olyankor kap el egy negativ eletvitel amikor epp nem kellene. Mit tettem mar megint ellened Murphy?! Keszulsz valamire mar napok ota...varod, mint egy gyerek es felebredsz aznap ugy, hogy utalod a vilagot, az embereket, zavar a radiatortol kezdve az agyadig minden...es nem tudsz ellene mit tenni. Te lehet, hogy igen. En nem...ilyenkor szoktam a siros zeneimet elovenni, meghallgatni, bogni, tombolni, kiadni magambol a duhot. Na de mi van olyankor ha ragaszkodik hozzad az allapot?! Szivas...olvastam, hogy 12 percig vannak az erzelmi csalodasok, a tobbi utana csak onsajnalat. Probalom ezt bemagyarazni ilyenkor magamnak. Az a legbosszantobb amikor a sajat szar napod mellett a masiket is tonkre vagod. Igazabol nem akarom en, de rossz napom van. Ra lehet mindenre fogni? Termeszetesen nem. Tudni kell egy hatart betartani...ha megy. Meddig enged a gyeplo? Mikor huz vissza a kocsis?
Ragodunk. Mi nok meg aztan allandoan. Hol a mult serelmein, hol a jovo lehetosegein, de elfelejtunk elni. Valojaban annyira egyszeru (lenne) az elet, de mi (nok) meg ezt is megnehezitjuk. Miert? Kapaszkodj, mert nok vagyunk. Tudod bennunk alanyi jogon kodolva vannak ezek. Nehogy mar olyan lazak legyunk, mint ti ferfiak. Milyen unalmas lenne az elet. Elkepzeltem egyszer...ulok otthon a kanapen, sorrel a kezemben es valami sport kozvetitest nezek orditva, leszarva a vilagot...borzalmas a kep ugye? Szerintem is. Na nem mintha nem ulhetnek a sajat kanapemon es nem nezhetnek azt es ugy a sajat tvmen amit akarok, pusztan a tudat hogy laza vagyok...hianyzik. Tul koran kellett felnonom, majd hivatasnak is olyat valasztottam ami nem engedte meg azt a fajta lazasagot, amire sokszor vagytam volna. Es bennem - rajottem - ez okozott nonstop belso feszkot. Ugyhogy dolgozom az ugyon. Persze, aki feluletesen ismer az most biztosan csodalkozik...de aki valojaban az cseppet sem. :)

2013. június 23., vasárnap

O, aki a szivembe lopta magat

Egyszer volt, hol nem volt, tul az uveghegyen is tul...valahol Europaban elt egy lany. Tele buval-banattal. Mig nem egy napon talalkozott valakivel. Valakivel, aki megtanitotta ot mosolyogni, visszaadta az eletbe vetett hitet. Onnantol a lany ujra kepes volt ertekelni a pillanatot. A hernyobol hirtelen pillangova valtozott. Boldogan repkedett. Orult minden apro dolognak. Megertette miben rejlik az elet szepsege. Megtanulta szeretni az esot, kevesebbet bosszankodni. Tundermese igaz? Nem. Ez a valosag. Minden, ami eddig is a szeme elott volt, most nyert ertelmet. O volt a fontos, a kozeppont. Kozben egyre kozelebb es kozelebb kerultek egymashoz. Ki meg soha nem mondtak, de elindult kozottuk egy olyan - vissza nem vonhato - folyamat, ami mindkettejuk eletet gyokeresen megvaltoztatja. Szerelem? Nem, ez meg nem az, de nagyon kozel all hozza. Hosszu, veget nem ero beszelgetesek, egymasra mosolygas es a szem. Azok a legbeszedesebbek. Csillognak. Boldogok. A lany megtalalta a kincset. Azt, amire talan az eleteben igazan vagyott, de ki soha nem mondta. Miert nem? Mert talan soha nem hitt abban hogy ilyen letezik. Es ahogy a sors mutatja mar pedig van. El kell hinni. Az elet effektiv a ferfi altal talcan kinalja azt a fajta boldogsagot, nyugalmat amit mindig is szeretett volna. Neki kell lepnie. Fog. Mert akar. Mert tenyleg boldog es kiegyensulyozott akar lenni. Egyutt szeretne megelni az orom, a banat, a szepseg, a boldogsag minden egyes pillanatat. :)

Folyt.kov

2013. április 12., péntek