Napok óta csatornáznak, és mivel naponta kétszer elhaladok ott, a szemem nem tudom levenni a munkamorálról. Egy-két ember dolgozik, a többi nézi, vagy dohányzik, vagy táplálkozik. (Erről egy régi kép jut eszembe, amit hiába kerestem, sehol nem találtam. De ha megtalálom utólag belinkelem.) Az egy dolog, hogy lassan halad a munka, de így sose fog elkészülni, ami azért dühít, mert egy sávot elfoglalnak a négyből, és csúcsidőben, reggel és délután (amikor én munkába megyek és jövök) a dugót se tudom elkerülni. Hazafele még csak-csak türelmes vagyok, de munkába menet ki szeret dugóban ücsörögni? Én nem! (Tudom induljak korábban... :) )
Gondolkoztam már rajta, hogy egy ráérősebb délutánon megállok és megérdeklődöm nem keresnek e brigádvezetőt, szívesen helyrepakolnám őket, és a munka is befejeződne idejekorán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése