Felelmek

Kozhely, hogy mindenkinek vannak. Hol a magasba emelnek, hol a melybe taszitanak. Folyamatosan jelen vannak az eletunkben, az enyemben pedig a nap 24 orajaban. Hogy miert? Nemi kronologia kovetkezik.
Szoktak volt mondani, a szulok nagyban befolyasoljak gyermekuk fejlodeset. En, aki eddig azt hittem engem nem neveltek felre, a napokban tudatositottam magamban, hogy sajnos megis. Miert?
A legtobb szulo a legjobbat akarja a gyermekenek, de kozel sem biztos, hogy a gyereknek is az a legjobb. Tortent ugyanis, ha tolem valaki regen megkerdezte mi szeretnek felnott koromban lenni mindig csak annyit valaszoltam, hogy felnott. De valojaban en mindig hires szerettem volna lenni, de feltem kimondani. Hires a szakmamban. Azt akartam, hogy szeressenek, nezzenek fel ram. Aztan jott a palyavalasztas. Hat osztalyos gimivel probalkoztam elsonek. Matek - angol szakon. Az akkori gyerekkori baratnom edesanyja iskolajaban. Nos ez a kedves holgy nem szimpatizalt velem es hogy hogynem nem vettek fel. Pedig jol tanultam. Jo jegyeim is voltak. Azota blokkolom sajat magamat belulrol ha angolul kell beszelnem. (Vicces ugye ha azt mondom most Londonban elek) Meg mindig a tovabbtanulas. Kozepiskola. A gyerek meg matekbol mindig nagyon jo irany a kozgaz. A helyi kozgazba nem kerultem be, tul jelentkezes es akkor meg kokemenyen ment a protekcio, csak az szamitott ki kinek a kicsodaja. Harmadik helyre egy szinten helyi kozepsulit irtam be, de apam - aki eppen ekkor Pesten volt - kozolte velem na az en gyerekem oda nem mehet. Jelzem o irta ala a felveteli papiromat akkor meg nem volt vele baja. Persze fogalmazhatunk ugy is, hogy o bizott a kozgazban. Vegul anya elintezte nekem hogy egy masik varos kozgaz kozepsulijaba jarjak. Amiert azota is halas vagyok hiszen orok baratsagokat kothettem ott. Erettsegi utan nem vettek fel a legjobb kozgaz egyetemre lemaradtam minimalis ponttal. Ezzel egyidoben a hugom sikeres kulonbozeti vizsgát tett a kozos kozepiskolankbol a helyi kozgazba. Apamnal minden voltam csak akasztott ember nem. Igaz ide dotalodik az a teny hogy betoltven a 18. Eletkort vegre anyahoz tudtam koltozni. Ami valljuk be faternak igen fajo pont volt az eleteben. Ezutan jott egy ev technikusi penzugy kepzes majd a foiskola. Matematika - informatika szakos tanar. Apam elso mondata: jo jo de ez megsem kozgaz. Mit akarok en egy szaros tanari diplomaval? A hugomat kozben felvettek a fater foglalkozasanak megfelelo fosulira. Oh remek...lesz aki tovabb viheti a munkajat leven kozos foglalkozas. Es hogy a hugodbol legalabb mernok lesz. Es lett is ahogy belolem tanar. Szerettem a munkamat, azonnal talaltam allast is. Aztan a penz kozbeszolt es kulfold lett a vege. Ahol veletlenul sem a szakmamban dolgozok. Takaritok, wct pucolok. Mikor ezzel az otlettel megkerestem anyamat kinevetett: "Te?!" Igen en...nem hitt bennem. Es a mai napig nekik bizonyitok. Hiaba mondjak mar azota, hogy a jeg hatan is megelek (bar ezt mar az altsulis ofom is mondta) azt valojaban senki nem latta, tudta es erezte at hogy miert. Folyamatosan a szuleimnek akartam megfelelni. Es akarhogyan is vesszuk szepen felresiklott az eletem. Az nem igaz hogy nem volt gyerekkorom mert volt de egy biztos ha egyszer lesz gyerekem a legfontosabb az lesz hogy hagyni fogom onmegvalositani. Es ha elemall egy szamomra fura otlettel segiteni fogom mindenben. Mert ertem en hogy a szuleim nem akartak nekem rosszat de pont ezzel tettek hiszen belem generaltak a felelmet es a bizonyitasi  vagyat. Ami mar tobb mint egeszsegtelen. Mindenkinek nem lehet megfelelni de en megis probalok. Es ezert erzem azt hogy engem senki nem szeret. Ezert felek folyamatosan attol hogy nekem ne lehet gyerekem, ezert felek attol hogy a parkapcsolataim tonkremennek. Nem bizok magamban. Most pl a vilag legtokeletesebb embere a parom, megis allando rettegesben elek, mikor fogok valami olyan (rossz) dolgot tenni amiert el fog hagyni. Felek, felek es felek. Nincs olyan nap amikor nem jar az eszem valamelyiken ekorul. Sajat magam ellensegeve valtam. Nem tudok nyugodt eletet elni. Mindig csak a felelmeim taplalnak. Es lassan ott jarok h megeszem sajat magamat.