Értem én, de...

...Lesz*rom. Tipikus szállóige, annyiszor használjuk, vagy azt, hogy bevettem a lesz*rom tablettát, és ha azt mondom nagy meglepődésemre szemben találtam magam a hétvégi bevásárlás alatt egy ilyennel, sőt! az energiaitalával szemben, durva... Utána néztem, link: itt

Innen az ihlet. Mikor jutunk el arra a pontra, amikor már végképp nem érdekel semmi, és tényleg arra van szükségünk, hogy finoman szólva lesajnáljunk mindent, és mindenkit, amikor elegünk van a világból, akkor csak beveszünk egy ilyen szőlőcukrot, mert az... muris nem?! Majd akkor hirtelen, az összes problémám megoldódik. (Érezd az iróniám) És a másik, erre van kereslet, persze megint kicsodák: a szupertinik (én is pont egy ilyentől vettem észre). Ezen most nem kell meglepődni. Vajon a szülők tudják mire költik a pénzüket a fiatalok? Persze, hogy nem...

Kicsi párhuzamot vélek felfedezni az emoság és eközött, szokták volt mondani, hogy műanyag késsel készülnek a halálra, hát ez is olyan, vagányak, mert ilyen tabit szednek, ami persze nem gyógyszer, ergo nem is lehetne tablettának hívni. Vagy igen?! A lényeg, a nevén van, és hogy aki szed illetve iszik ilyet, az vagány. Mert az előttem álló fiatalember kihangsúlyozta, ettől vagányabbnak fogja magát érezni. Mitől?! Újabb költői kérdés...

Minden tini problémás, én is az voltam, te is biztosan. (Le ne tagadd, tudom!) De egyre rájöttem, én tökéletes korban voltam az, se a hajam nem tudnám így hordani, se ilyen ruhákat nem tudnék magamra aggatni. Arról nem beszélve, a "mi időnkben" a fiúk még nem sminkelték magukat, és nem hordtak nálunk szűkebb nadrágot. De szerintem eszükbe se jutott, hogy x időn belül ez meg fog történni.

"Nincs rosszabb, mint úgy érezni, hogy senkit nem érdekel, hogy létezünk, hogy senki nem figyel arra, amit mondunk, és hogy a világ tökéletesen működik a mi zavaró jelenlétünk nélkül is." (Paulo Coelho)