Nyomozzunk!

A bűncselekményben, vagy azok sorozatában megjelenő viselkedés tanulmányozásából következtetések vonhatók le a tettes különféle jellemzőivel kapcsolatban. Az FBI által kialakított módszer, ahol bizonyos szempontok kiszűrésével derítenek ki -legtöbbször- gyilkosságokat.

Nem is olyan régen olvastam, hogy igénybe vettük az amerikaiakat, a romagyilkosságok miatt, mivel náluk már jóval előrébb jár a módszer alkalmazása, mint itthon. Ugyanakkor véletlenszerű, vagy sem, de pont ezt a sorozatot (CM) nézem.

A történet rendszerint a gyilkossággal kezdődik, és a megoldással fejeződik be, közte rengeteg pszichológiai, victimológia szakszavak hangzanak el, és számos lehetőség az ügyek megoldására. Analizálnak, de kategorizálással. Minden ügy más, minden ügyet másként oldanak meg. Az USA-ban a 70-es évek végére megszaporodtak a bűncselekmények, akkor jöttek rá, hogy a pszichológusok képesek voltak megmondani kik a tettesek. Hirtelen detektívvé váltak. A profilalkotás szociológiai elmélete szerint, ha hasonló sértett sérelmére hasonló módon követnek el bűncselekményt, akkor feltehetőleg az elkövetők is hasonlítanak egymásra. Vagyis ha ismerem a sértettet, az elkövetés módját, és ha ismerek rengeteg ilyen ügyet, akkor meg lehet mondani, hogy milyen típusú ember követte el a vizsgált bűncselekményt. Erről szól a mai modern specifikus profilalkotás: nem varázsgömb, nem pszichológia, hanem az a lényeg, hogy minél több ügyre vonatkozó adat legyen az informatikai bázisban.

Az esetek többségében, a statisztikai analizis szerepet játszik az ügyek megoldásában. Hiszen mindig van valami viszonyítási alap, hogy az adott bűnözők, bizonyos körülmények között, hogy viselkednek, persze kivétel mindig akad. (A sorozatban kevesebb)

A profil elemei:
- demográfiai információk

- iskolázottság, intelligenciaszint
- kriminális rekord
- katonai szolgálat
- családi jellemzők
- szokások, kapcsolatok
- helyszíni bizonyítékok
- a jármű jellemzői
- személyiségjellemzők, patológiás vonások
- javasolt kihallgatási technikák

A profilalkotás tulajdonképpen az adott bűncselekmény kapcsán már egyébként is rendelkezésre álló nyomok, bizonyítékok, információk felhasználásán alapul. A rendelkezésre álló bizonyítékok hatékonyabb felhasználását célozza meg. Nem könnyű ebben a szerepkörben tetszelegni. Túl se fizetik az embert, és bizony gyomor is kell hozzá bőségesen. Mert nem mindennapi helyszíneken élhetik át akár újra azokat a borzalmakat, amelyeket a sértettek sajnos átéltek.

„Az a nyomozó, aki félig végezte el a munkáját, nem csinált semmit. Vagy megoldotta a problémát és teljesen befejezte a munkáját: tehát sikerrel járt; vagy nem csinált semmit, egyáltalán semmit.” (Hans Gross)