Jo uton haladok

El voltam veszve, majd ujra megtalaltam magam, majd megint letertem az utrol. Ugy egy honapja kezdtem realizalni az eletem nem jo uton halad. Tele voltam panasszal, onzo voltam es valljuk be igen utalatos. Haragudtam a vilagra az osszes boldog emberre es nem vettem eszre mive valtam. Ugy egy honappal ezelott raebredtem, ez igy nem mehet tovabb. Valtoztatnom kell magamon hiszen hiaba tartottam karacsony tajekan boldogsag hetet nem tudtam sokaig fenntartani azt az allapotot sem. De tanacstalan voltam a hogyan tovabbot illetoen. Az, aki probalt rajtam segiteni ot nem hallottam meg. Azt hittem tamad. Mar nem szeret, el akar hagyni...stb. o pedig hagyott igy elni tovabb, hiszen csak azon lehet segiteni aki hagyja magat. Rajtam pedig ott es akkor nem lehetett. Meg. Vegul sajat magam ratalaltam az igen! cimu konyvre megvasaroltam es elkezdtem olvasni. Es ekkor ert a hidegzuhany. Tulajdonkeppen ez vilagitott ra mindenre. Arra hogyan elek, mikent cselekszem es a legfontosabb arra hogy a nekem nyujtott segitokez az nem tamadas volt es nem elhagyni akarnak hanem oszinten szeretni. Egyszerre voltam boldog es szomoru. Boldog mert vegre megertettem a "lenyeget" es szomoru, hogy miert CSAK most? De jobb keson mint soha alapon ujra visszaleptem az utamra es setalok rajta. Es ujra tudok oszinten mosolyogni, hinni, es elsonek elkezdtem igazan bizni. Felelmeim kezdtem levetkozni. Nem tudok mindenkinek megfelelni, nem vagyok mindig jo, ahogyan rossz sem, de minden ami belolem jon en vagyok. Mar nem vagyok mindenaron arra, hogy lereagaljanak, mar nem akarom, hogy mindenki szeressen, de torekszem arra hogy mindenkivel ertelmes emberi viszonyt apoljak. Azt eszrevettem, hogy kevesebb kritika hagyja el a szamat es ha kell csendben tudok maradni. Ugyanis utolag visszagondolva nekem nem minden kritikam volt epito jellegu, sajnos en a sajat kis logikammal gondoltam hogy ezekbol tanulni lehet...de nem lehetett. Tanulnom kell kifejezni onmagam. Nem felcsattanni elso szora, ha valami rossz nem azt kell mondanom ra hogy nekem te nem kellesz hanem azt hogy tehetnem ezt szamomra jobba. Es ha mar ez sikerul akkor az eletem kiegyensulyozottabba fog valni. Mar nem kell anyaskodnom senki felett, nem kell mas eletet megoldani, mas helyett (feleslegesen) gondolkodni es torekedni arra hogy minden rendben legyen. Nincs olyan hogy mindig minden rendben van de el kell fogadni azt ha most kicsit rossz majd lesz jobb is es ha most nagyon jo nem kell elfelejteni hogy ez bizony egy mulo allapot. Nem elvarni az allando odafigyelest hanem ertekelni kell hogy most ez van es nem kell felnem hogy mi lesz. Nyilvan elobb utobb mindenki meghal, kapcsolatok tonkre mennek...stb. Le kell gyoznom ezeket a felelmeket, mert nem vezetnek jora. Meg kell tanulnom egyedul lenni, a maganytol nem felni. El kell fogadnom a segitseget ha jo szandeku, a rosszal pedig nem kell foglalkoznom. Nem kell Terez anyanak lennem es megoldanom mas eletet viszont azzal ha mar csak meghallgatom segitek rajta megha egyet nem mindig ertek a mondottakkal. Tudnom kell oszinten szivbol szeretni es elfogadni hogy nem mindenki kepes olyan ragaszkodasra amelyet en elvarnek. A legfontosabb hogy halljam meg a szivbol jovo igeneket mert a lenyeg csak ez.
Rogos ut all meg elottem, de most vagyok a legjobb korban es idoben. Fel tudok noni a feladathoz. Meg tudom csinalni. Kepes leszek boldog lenni, ujra hinni es bizni.  Ezek mind aprosagok amiket eddig en nem igy lattam. Kevesebb nemet es tobb igent mondanom. Ha ezek sikerulnek ujra "elememben leszek". Kivancsian varom mar a kiegyensulyozott allapotom, a valodi de csunyan elnyomas alatt tartott boldog, igazi enemet. Mert a boldogsag egyetlen szora valaszol.

be my valentine

Annak ellenere,  hogy nem szeretem azokat az unnepeket, amelyek mas kulturabol atvettek ma megis orulok neki, hogy te vagy a parom. Nagyon szeretlek. Rajottem rolad csak szuperlativuszokban tudok beszelni. Viszont zavarba se szeretnelek hozni igy csak a legfontosabb: koszonomhogyvagyos
Hamarosan erkezem haza a kuckoba. Remelem mar varsz :)
♡

Felelmek

Kozhely, hogy mindenkinek vannak. Hol a magasba emelnek, hol a melybe taszitanak. Folyamatosan jelen vannak az eletunkben, az enyemben pedig a nap 24 orajaban. Hogy miert? Nemi kronologia kovetkezik.
Szoktak volt mondani, a szulok nagyban befolyasoljak gyermekuk fejlodeset. En, aki eddig azt hittem engem nem neveltek felre, a napokban tudatositottam magamban, hogy sajnos megis. Miert?
A legtobb szulo a legjobbat akarja a gyermekenek, de kozel sem biztos, hogy a gyereknek is az a legjobb. Tortent ugyanis, ha tolem valaki regen megkerdezte mi szeretnek felnott koromban lenni mindig csak annyit valaszoltam, hogy felnott. De valojaban en mindig hires szerettem volna lenni, de feltem kimondani. Hires a szakmamban. Azt akartam, hogy szeressenek, nezzenek fel ram. Aztan jott a palyavalasztas. Hat osztalyos gimivel probalkoztam elsonek. Matek - angol szakon. Az akkori gyerekkori baratnom edesanyja iskolajaban. Nos ez a kedves holgy nem szimpatizalt velem es hogy hogynem nem vettek fel. Pedig jol tanultam. Jo jegyeim is voltak. Azota blokkolom sajat magamat belulrol ha angolul kell beszelnem. (Vicces ugye ha azt mondom most Londonban elek) Meg mindig a tovabbtanulas. Kozepiskola. A gyerek meg matekbol mindig nagyon jo irany a kozgaz. A helyi kozgazba nem kerultem be, tul jelentkezes es akkor meg kokemenyen ment a protekcio, csak az szamitott ki kinek a kicsodaja. Harmadik helyre egy szinten helyi kozepsulit irtam be, de apam - aki eppen ekkor Pesten volt - kozolte velem na az en gyerekem oda nem mehet. Jelzem o irta ala a felveteli papiromat akkor meg nem volt vele baja. Persze fogalmazhatunk ugy is, hogy o bizott a kozgazban. Vegul anya elintezte nekem hogy egy masik varos kozgaz kozepsulijaba jarjak. Amiert azota is halas vagyok hiszen orok baratsagokat kothettem ott. Erettsegi utan nem vettek fel a legjobb kozgaz egyetemre lemaradtam minimalis ponttal. Ezzel egyidoben a hugom sikeres kulonbozeti vizsgát tett a kozos kozepiskolankbol a helyi kozgazba. Apamnal minden voltam csak akasztott ember nem. Igaz ide dotalodik az a teny hogy betoltven a 18. Eletkort vegre anyahoz tudtam koltozni. Ami valljuk be faternak igen fajo pont volt az eleteben. Ezutan jott egy ev technikusi penzugy kepzes majd a foiskola. Matematika - informatika szakos tanar. Apam elso mondata: jo jo de ez megsem kozgaz. Mit akarok en egy szaros tanari diplomaval? A hugomat kozben felvettek a fater foglalkozasanak megfelelo fosulira. Oh remek...lesz aki tovabb viheti a munkajat leven kozos foglalkozas. Es hogy a hugodbol legalabb mernok lesz. Es lett is ahogy belolem tanar. Szerettem a munkamat, azonnal talaltam allast is. Aztan a penz kozbeszolt es kulfold lett a vege. Ahol veletlenul sem a szakmamban dolgozok. Takaritok, wct pucolok. Mikor ezzel az otlettel megkerestem anyamat kinevetett: "Te?!" Igen en...nem hitt bennem. Es a mai napig nekik bizonyitok. Hiaba mondjak mar azota, hogy a jeg hatan is megelek (bar ezt mar az altsulis ofom is mondta) azt valojaban senki nem latta, tudta es erezte at hogy miert. Folyamatosan a szuleimnek akartam megfelelni. Es akarhogyan is vesszuk szepen felresiklott az eletem. Az nem igaz hogy nem volt gyerekkorom mert volt de egy biztos ha egyszer lesz gyerekem a legfontosabb az lesz hogy hagyni fogom onmegvalositani. Es ha elemall egy szamomra fura otlettel segiteni fogom mindenben. Mert ertem en hogy a szuleim nem akartak nekem rosszat de pont ezzel tettek hiszen belem generaltak a felelmet es a bizonyitasi  vagyat. Ami mar tobb mint egeszsegtelen. Mindenkinek nem lehet megfelelni de en megis probalok. Es ezert erzem azt hogy engem senki nem szeret. Ezert felek folyamatosan attol hogy nekem ne lehet gyerekem, ezert felek attol hogy a parkapcsolataim tonkremennek. Nem bizok magamban. Most pl a vilag legtokeletesebb embere a parom, megis allando rettegesben elek, mikor fogok valami olyan (rossz) dolgot tenni amiert el fog hagyni. Felek, felek es felek. Nincs olyan nap amikor nem jar az eszem valamelyiken ekorul. Sajat magam ellensegeve valtam. Nem tudok nyugodt eletet elni. Mindig csak a felelmeim taplalnak. Es lassan ott jarok h megeszem sajat magamat.

4 honapja a kuckoban!

Jó érezni, hogy szeretlek.

Nagyon és egyre jobban,

Ott bujkálni két szemedben,

Rejtőzködni mosolyodban.

Érezni, hogy szemeid már

szemeimben élnek és néznek,

S érezni azt, ha szép, veled szép

És csak veled teljes az élet.

Igen!

Ha jol emlekszem facebookon talaltam magam szemben Ruediger Schache Igen! Kulonleges odafigyeles es szeretet titka c. konyvevel. Mar akkor ereztem, hogy nekem erre a konyvre szuksegem van, de meg kellett varnom a szabadsagomat, hiszen csak itthon tudtam megvasarolni. Megerte ra varnom.
A konyvrol csak szuperlativuszokban tudok beszelni, hiszen nagyon jol meg van irva. Gondolkodasra sarkall es talan a legfontosabb tenyezo: nem lehet csak ugy elolvasni nagy hirtelenjeben. Eddig ugyanis ha erdekes konyvet olvastam addig szinte le sem raktam amig a vegere nem ertem. Ezzel szemben ez a konyv egyenesen keri, most tegyel le szepen es gondold at mit olvastal.
Ez az elso konyv amit a spiritualis dolgokkal kapcsolatban olvasok. Azt hiszem az ido is a legoptimalisabb, mert eletemben most tortennek olyan fontos valtozasok, amelyek nagyban befolyasoljak az eletem hatralevo reszet. Egy friss valassal es a mar meglevo kapcsolatom tokeletes fenntartasa erdekeben ennel jobb idopontot nem is talalhattam volna az olvasasra.
A vicces talan az egeszben csak annyi, hogy en ezekrol mar mar mind hallottam, de igazabol fel soha nem fogtam mirol is beszelnek nekem. Vagy ha igen, nem ilyen mely ertelemben. Effective dejavukent olvasom a konyvet. Es a konyv...
Az pedig szol alapvetoen a boldogsagrol illetve arrol az utrol amit addig megteszel. Megtanit figyelni a belso hangodra, arra hogy a negativ gondolatoktol hogy szabadulj meg, hogyan ne legyel elegedetlen, tulterhelt es nyugalmatlan, a belso igen felfedezesevel egy uj elet kezdodik, mert a boldogsag csak erre a szora var.
Eddigi eletem soran ezeket csak minimalis mennyisegben alkalmaztam. Hiszen csak ugy elvoltam. A konyv most tanit engem fejlodni. Amit soha nem gondoltam volna, hogy nalam ez el fog erkezni. Erzem belulrol a valtoztatni akarast, azt hogy nem feltetlenul rossz ami most van, de ezt meg tudom jobba tenni. Eddig osztonbol tul sok nem valaszt adtam az eletemre. Nem, nekem ezt nem szabad csinalnom, nem a kornyezetemben eloknek szinten nem szabad ezt csinalnia, nem...ebbol lett elegem. Szeretnem igazan boldogan elni az eletemet. Szeretnek magam ele kevesebb akadalyt gorditeni, hiszen en voltam az, aki megepitette a sajat akadalypalyajat, amirol szentul meg voltam gyozodve, hogy engem ez fog sikerre vinni. Nem igy lett. Boldogtalan voltam benne ugy nyar elejeig, azota ugyan mar elindultam egy uton, de harcolva a daccal, nem igazan ertettem meg mi az amit valojaban csinalok. Mert haladtam en a boldogsag fele vezeto utamon, hala segitomnek, de mivel nem ismert igazan, nem tudta hogy elinditas utan merre tereljen, mire en megtorpantam. Ezt erezte o is es vart, ahogy en is. Nem tudtuk, hogy mire, talan egy isteni gondviselesre. Es itt a konyv ami megmutatja nekem, hogyan tovabb. Ujra elindit. De mar tematikusabban. Tudom, hogy merre kell mennem, meg nem mondom, hogy latom a fenyt az alagut vegen, de erzem ha turelmes leszek onmagammal hamarosan latni fogom. Igen! Meg tudod csinalni, mert a boldogsag csak erre a szora var! :)

P.S: I love you ♡

(el) valas

Eletemben matol uj szakasz nyilik hiszen vegre hivatalosan is lezarodott egy fejezet. Ugyanolyan gyorsan ahogyan kezdodott. Az igen kimondasa most masodjara is tizenparperc alatt tortent, mint egykor, csak most megis mas ertelemben. De ennek mar itt volt az ideje. Furcsa volt ulni es hallgatni a paragrafusokat, amibol persze semmit nem ertettunk (nem is kell). Ugyanugy ultunk egymas mellett, mint egykor, csak most nem fogtuk egymas kezet, ugyanugy boldogok is voltunk, azt hiszem, mert mar azota mindenki megtalalta a boldogsagat mas oldalan. Feltem ettol a pillanattol elotte, mert meg nem eltem at ilyet. De utolag rajottem nem volt veszes. Tanultam belole, mint oly sok mindenbol eddig. Az, hogy felelotlenseg lett volna az elso igen nem mondom. Megprobalom ugy ertelmezni a dolgot, hogy megismerkedtunk egy akkor meg uj dologgal amirol mind a ketten azt hittuk, hogy menni fog. Talan tul keves idot toltottunk elotte egyutt, talan tul fiatalok voltunk, talan tulsagosan is a penz utan rohantunk, talan...ezek mar sosem fognak kiderulni, hogy mi vezetett a masodik igenig, valami aprosag, ebben biztos vagyok, es abban is hogy csak gyujtogettuk az aprosagokat, amelyek megvaltoztattak az egeszet. Azt hiszem ebbol a jovoben csak tanulni es epitkezni tudok. Fontos, hogy a kolcsonos tisztelet es szeretet megmaradt. Tobb nem kell. Tovabbra elore kell nezni es a regi hibainkat eldobva megfeleloen elni eletunket, mar kulon. 2008. 08. 09. - 2014. 02. 07. Ez a fejezet most bezarult. Nem banom, mert hiszek abban hogy minden ugy tortenik ahogy tortennie kell. Mar nem emlekezek a problemakra, megprobalok csak a szep dolgokra. Ami pedig regen problema volt azt a kovetkezokben kikerulni illetve megoldani es nem a szonyeg ala seperni.

3 honapja a kuckoban

Tarsberlet, "szivrablas", eddigi legboldogabb honap, boldogsaghet, kozos karacsony, ujev, pillangok, ajandekok, szerelmem, lelkitarsam, baratom. Igazi tars!!
Ezek jutnak eszembe errol a 3. kozosen egyutt toltott honaprol. Jol vagyunk. Jok vagyunk, EGYUTT! Boldogsag szerelem ;)
Minden nap csodalatos vele! Szeretlek! ♡