Ezek vagyunk mi!

Este van, este van: elpihen a világ! Tévé előtt gunnyaszt mind az egész család. Villog a képernyő, rombolja az elmét, sokan ebben lelik életük értelmét. Arany után szabadon, Családi kör a la 21. századi módra. (Teljes vers megtalálható itt)

Mit csinál manapság a magyar? Rohanó világban élünk, már semmire nincs időnk, sietünk reggel, délben és este is. Sietünk a munkába, sietünk a gyerekért, a boltba, haza, mindenhova. Egy perc megállás sincs, hiszen nincs időnk semmire. Pedig ha azt nézzük őseink délben még lefeküdtek sziesztázni, ebéd után pihentek egy órácskát és folytatták a munkát. Tegyük hozzá ők sokkal korábban is keltek, mint mi. Nem féltették egészségüket, és megnézhetjük elég sokáig is húzták. Kérdés mi meddig bírjuk? Az ő idejükben is ott volt a család és a ház körüli munka a saját kis munkájuk mellett. Emlékszem nagyszüleim kertjére, ami igen méretes volt, mint a mostaniak. Nagyapám minden nap hajnalban kiment, délig dolgozott, megebédelt, aludt egyet, és délután négyig folytatta a munkát, onnan haza, még a ház körül dolgozott, és este a híradó után már húzta is a lóbőrt. De a családjára mindig maradt ideje.

Elgondolkoztam ezen, én nem sokáig tudnám ezt csinálni, sőőt szerintem két nap után kidőlnék a sorból. Viszont amint hazaér az ember, kapcsolja be a számítógépet, nézi a rengeteg szappanoperát, a sok barom reklámot, egynémelyiktől biztos mindenki falramászik, de valaha azt tanultam a főiskolán, ha reklám megy, le kell halkítani a tévét így nem butulunk annyira, és nem tudnak rávenni minket semmilyen számunkra előnytelen dologra.

Ha van gyereke az embernek, tisztelet a kivételnek, két szóval lerendezi, a gyerek egész nap azt csinál amit akar, valahogy a szülők már nem foglalkoznak annyit a gyerekükkel, amennyit kellene. Nincs idejük leülni megkérdezni, gyermekem milyen volt a napod? Mi volt az iskolában? Azt veszem észre, hogy a gyerekeknek már nem a szülők a támaszaik, a bizalmasaik, mint régen. Nincsenek meg a közös programok, családi kirándulások. Miért? Mert rohannak mindenhova, és semmire nincs idejük. Idő kérem szépen arra van amire mi akarjunk és arra nincs amire nem. Néha pedig egész jó dolog kimozdulni, és nem a négy fal között lenni.

Pontosan a rohanásból fakad az egészségtelen életmód, a gyerekek többségénél már elsődleges vásárfia a chips és az energiaital, én az utóbbit simán betiltatnám 18 év alattiaknak nem igen árulnám. Káros a szervezetre, egy fejlődésben lévőre meg abszolút. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a mai fiatalok, milyen korán csöppennek bele az éjszakába. Egyik ismerős kislány mondta, ő bizony 9-kor indul útnak, és mikor én mondtam neki hogy én max addig lehettem oda ennyi idősen, nevetést kaptam válaszul.

Talán ha az embereknek több idejük lenne egymásra, a családra, a barátokra, több boldog ember élne a világon. Mert nekem ne mondja senki, aki ebben a rohanó világban, hogy abszolút boldog, mert bizony, egyre többször tapasztalom azt, hogy az embereknek még boldognak lenni sincs idejük. Természetesen kivétel erősíti a szabályt! :)

"Az ember váltott lovakkal rohan a vesztébe, pedig gyalog is oda lehetne érni, s közben gyönyörködni lehetne az út szépségében." (Csontos Mária)

Fogyókúra

Túlsúly eltűntetése, a lehető legrövidebb időn belül. Magyarországon az emberek többsége, több, mint a fele túlsúllyal küzd. És eszetlenül állnak neki fogyókúrázni, amivel nemhogy fogynának, még egy esetleges hízás következik be, ha esetleg fogyás jelentkezik a szervezetét vágja tropára. Valamelyik nap volt a tévében erről egy jó kis összeállítás, ha végig nem is, de egy két dolgon sírva-röhögtem. Egy szelet szalonna, egy barna kenyér, egy jóerős magyar paprika a legjobb fogyókúra, hangzott egy tudós szájából, ironikusan.

Tudjuk, hogy a fogyókúra mozgásszegény kultúrában esélytelen, kiütéssel győz a túlsúly. Viszont, fogyózni véletlenül se máról holnapra kell, hanem fokozatosan csökkenteni a bevitt kalóriát, hiszen ha nem step by step végzed a gyomrod kikészülhet. Nem kicsit, nagyon.

Hamár belekezdtél, gondolom előtte alaposan végigjártad, melyik fogyirecept számodra az, amelyik eredményt is fog produkálni. Hiszen valakinek működik a svájci diéta, neked még nem biztos. Nem szégyen orvoshoz fordulni, tényleg szükség van e fogyókúrára. Biztos vagyok benne, hogy nem vagyok egyedül azzal, hogy egy szál bél fogyókúrázik, mert ő kövérnek látja magát.

De vissza a fogyókúrához. Rengeteg típusa van, életkor-, vércsoport szerinti, rövidtávú, hosszútávú (szétválasztós), 7 napos, 8 napos, 10 napos, 14 napos. Vannak a kórházi diéták, amiket a legtöbbször cukorbetegeken alkalmaznak. Aztán Norbi, Alexandra, Győzike a sok sok celeb, akikről állandóan ezügyben olvashatunk.

A napi folyadékmennyiségre oda kell figyelni, persze kerülve a cukrozott löttyöket, amiket mondjuk amúgy sem részesítem előnyben.

Amit viszont sosem értek meg, miért nyúl valaki a gyógyszerekhez fogyás ügyben? Bebizonyított tény, hogy tönkreteszi a szervezetet.

A nagyon kövéreknél tudom hogy a gyomorgyűrű is bevált szokás. Ahol beállítják egyfajta nadrágszíjként hogy mennyi az annyi.

De én azt mondom, hogy kellő odafigyeléssel meg lehet ezeket oldani, sok mozgás, sokszor kevés étkezés, lehetőleg a nasik minimálisra szorítása, és éljen az egészség. Legjobb ha készítünk önmagunknak egy célkitűzést, mi az amit hanyagolhatunk, és mi az amit felcserélhetünk másra. Fehér kenyereket barnára, édesség nuku...stb. Senki se szereti magát kövérnek látni, bár egyeseket tény nem zavarja, engem például baromira idegesítene. És ami nagyon fontos, ne egyik hétről a másikra várjuk a hirtelen fogyást, hanem szépen fokozatosan, így a bőr sem sínylődik meg annyira, és a szervezet is jobban fogja fel a változást.

"Fogyókúra idején is ehetünk bármennyit, csak ne nyeljük le." (Calista Kay Flockhart)

A barátaid megválogathatja az ember, de ...

...a családját nem. Család, a társadalom alapvető egysége, egymással közeli rokonságban álló emberek csoportja, emberek egy közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat van, házasság vagy örökbefogadás.

Van egy család, jelen esetben a Nagy család, ahol apa, anya gyerekek, csupaszív szeretet, kifelé mutatják, hogy minden rendben, a gyerekek sorra kirepültek a családi fészekből, ám a nagyobb gyereknek sajnos nem jött össze az élet, és kénytelen kelletlen volt visszaszállni a családi fészekbe. Minden rendben is volt, két hétig, amikor is beütött a krach, a szülők nem tudták elviselni, hogy gyermekük felnőttként éli életét, ha úgy tartja kedve elmegy moziba, ne adj isten a haverokkal sörözni, vagy a barátnőjéhez, merthogy van neki az is. Drága papa hatalmas problémája, hogy a kislány miért alszik az ő drága fiacskájával, mama pedig pénzhajhász lévén, folyamatosan, ilyen olyan indokkal, mikor mennyit kér a gyermektől, hamár felneveltelek, akkor adjál alapon. Ami egy dolog hogy ad, de azért pofátlanságba se kell átmenni.

Felmerül bennem a kérdés ilyenkor, hogy meddig mehet el a szülő, hogy beleszóljon felnőtt gyermeke életébe? Nem elég, hogy nem jött be neki a házasság intézménye, még ezzel is megnehezíti a dolgát, hogy rendszabályozni akarja az életét, mintha a sajátja lenne? Meddig kell a gyereknek támogatni a szülőket? Rendben hogy egy életen át, de vallom, hogy nem az utolsó fillérig kell hazaadnom a pénzem amit keresek, hiszen magamat is el kell tartanom. Pláne ha már saját gyerekekről is szó van.

Túlságosan elanyagiasodott világban élünk, ahol már a családokban is jelentkezik, ez a mértéktelen lehúzás. A családnak, mint gazdasági funkciónak nem kellene idáig elfajulnia. A család támogassa egymást lelkileg, de nem anyagilag, legalábbis nem így. De ismerjük, ahány ház, annyi szokás, mindenki annyit tűr, annyit enged, amennyit akar.

"...A szülő egy főkönyvi lapot tart a gyermeke számára: egyik oldalon beírja, amit ráköltött s amit rápazarolt, a másik oldalon felrója, mit vár ezért viszonzásul. Az én tanácsom az, s én amennyire emberileg lehetséges, ezt végre is hajtottam: a szülő mindennap zárja le a számadást, írja be egyenlegül, hogy: van gyermeke. Ez az öröm mindent ki kell, hogy fizessen..." (Móricz Zsigmond)

A Kicsi, a Nagy, az Artúr és az Indián

Híres LGT dal, amely négy emberről szól, négy ember barátságáról, kölcsönös szeretetéről. Hallgatván a dalt, némi retro érzés kerített hatalmába, amolyan amikor én még kissrác voltam feeling, mi mindent csináltunk akkor lent a téren. Emlékszem nagy bandáink voltak, de valahogy mindig az összetartozás jellemezett minket. Vitának helye nem volt, kölcsönösen tiszteltük a másikat. Nagy álmaink voltak, ha majd felnövünk akkor közös vállalkozásokba kezdünk, mindenki már akkor tudta milyen szakmája lesz, össze is hoztunk rögtön egyet, Bori fodrásznak készült, a Kata varrónőnek, Marcsi sminkesnek, én pedig színésznek. Vicces ugyan, mindenki elvégezte ezeket a szakmákat, de Boriból eladó, Katából dealer, Marcsiból gyesen lévő anyuka évek óta a férje tartja el, én pedig író lettem. Mondanom sem kell a barátságunk úgy szakadt, meg, mint ahogy az a nagy könyvben elő volt írva. Kata és Bori ugyan tartják még a kapcsolatot, láttam a Kata esküvői képein Bori, az örök szingli volt az egyik koszorús lány. Nem olyan régen összefutottam Katával, közvetlen esküvője előtt, mivel nekem már ez kipipált esemény, némi tanáccsal ellátam, aztán, hogy meghallgatott e vagy sem, az örök rejtély.

Néha jó lenne összefutni, nem csak az osztálytalálkozókon elmondani kivel mi történt. Bár, hogy már felnőttünk, mindannyian gyermekeink képeit tudjuk mutogatni, velük dicsekedni, elmondani mennyire jó vagy rossz a házasságunk, kivel mi történt. De az, hogy egy hétköznapon csak úgy összefutni, egy kellemes délutánt eltölteni, már nem. Pedig régen alig vártam, hogy jöjjön a hétvége, és különféle programokkal ékesített találkozókon vegyek részt. Ma már nem biztos, hogy bevállalnám azokat az április elsejéket, amikor mind férfiaknak öltöztünk, a srácok pedig nőknek, és így vonultunk az utcán. Sose felejtem el, apám kedvenc nyakkendőjét kötöttem a nyakamba, amiért megvolt a megrovás, de akkoriban kit érdekelt.

Vannak barátaim, kevés ugyan de van, tudom, hogy rájuk számíthatok, de ezek az élmények mégis maradandóak. Manapság, már nem arról szól a történet, de hiszen miért is szólna, mivel már felnőttünk, de szeretnék néha újra gyerek lenni, önfeledten játszani, szórakozni. Akkoriban más volt az életem, mint most. Szeretem ezt is, de azt ha lehet mondani jobban szerettem. Kevesebb felelősséggel, nagyobb szabadsággal. Most ilyenkor értem meg anyám szavait, majd megtudod, mikor családod lesz. Tudom és értem, ugyanakkor teljes mértékben igazat adok neki. Jó ez a helyzet, mert egyedül csak magányos lenne az ember, viszont jól esik visszagondolni gyermekéveimre. Így ez a post, egy visszaemlékezés, egy szép régi emlék.

"A gyerekkorod felét azzal töltöd, hogy azt kívánod, bárcsak felnőtt lennél, aztán amikor felnőtt leszel, a fél életedben azt kívánod majd, bárcsak gyerek lehetnél újra. Úgyhogy ne sokat rágódj azon, hogy mi a helyes a te korodban, és mi nem! Csak tedd, amit jónak látsz!" (Kevin Brooks)

In vino veritas

Latin közmondás, Alkaiosz használta először a görög mondást, a latin változatot pedig Plinius kreálta. Jelentése ugyebár, hogy részegen az ember jobban megnyílik, esetleg elmond olyan dolgot, amit józanul nem tenne. Rá lehet e fogni az alkoholra a kotyogásunkat? Van aki alkohol hatására szabadul ki saját kalitkájából, van aki bezárkózik oda. Mindenkinél más hatása van. Mondják, hogy az alkohol kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság! De azért azzal tisztában vagyunk, hogy ez nem így van. Azon se kell meglepődni, hogy a sört nagyban, a pálinkát kicsiben szolgálják fel. Hiszen, mind a kettő különbözik alkoholtartalmában, de mégis mindkettő tartalmaz tiszta szeszt.

Persze tegyünk különbséget, kis és nagymérték között, általában, a kis mennyiség hatására az ember élénkebb lesz, felszabadulnak a gátlások, nagy mértéknél viszont már az agresszió jelei mutatkoznak.

Bár szoktuk volt mondani, hogy részeg ember igazat mond, de még nem ittam annyit, hogy ... vagy könnyű arra fogni, hogy bocs részeg voltam nem emlékszem. Persze, hogy nem emlékszel, legközelebb ne igyál annyit.

De mit iszik a magyar? Sör, bor, pálinka... Mit szeretünk a legjobban? Az "a"-val kezdődő szavakat. A sört, a bort, a pálinkát.

Miért fogyasztjuk? Hiánypótlás, mert elfuserált az életünk, mert valaminek nagyon örülünk, mert nyertünk, vagy vesztettünk, mind mind olyan reakciók, amik hatására az ember megiszik egy keveset, aztán lehet hogy sok lesz belőle. A szintet mindenki maga érzi, mindenki maga osztja be, hogy mennyit bír a szervezete. Nekem keveset, bár én nem is mondhatom el magamról, hogy gyakran néznék a pohár fenekére. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor tettem meg azt. A másnaposság amúgy is rossz dolog, fejfájás, gyomorégés, mind mind nehezen elviselhető problémák.

A női szervezet fogékonyabb az alkohol okozta szervezeti károsodásra, mint a férfi, ezért mi ne is igyunk, ha iszunk is lényegesen kevesebbet. Arról nem beszélve, hogy a női kevesebb alkoholt tud lebontani egy óra alatt, mint a férfi.

Ma a fiatalok körében trendi a sárga földig effekt. Gondolok itt a gólyatáborokra, sulibulikra, melyekről számos érdekes videók keringenek a neten. És nem éppen a józanságról szólnak. Nem is értem mire jók ezek? Okés, én is laktam kollégiumban, a mi időnkben is megvoltak ezek a ledér hölgyek/bátor férfiak, de akkor sem találtam rá megfelelő magyarázatot, hogy miért jó anyaszült meztelenül egy gogórúdon táncolni?! Másnap meg a szégyenkezés, mert sokat ivott, józanon nem csinálta volna meg. Nem azt mondom, hogy ne igyon az ember, de a mérték jelen esetben ne a vödör legyen.

Postom zárásaként találtam egy érdekes oldalt, melyen itt tudja mindeki letesztelni magát, mennyire függ az alkoholtól vagy mennyire nem.

"A sör a bizonyíték arra, hogy az Isten szeret minket és azt akarja, hogy boldogok legyünk." (Benjamin Franklin)

I ♥ A.P.E.H.

Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról – az eljárási illeték kivételével –, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tesz adóbevallást.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy személy, aki állampolgári jogaival élve, szerette volna ideje korán benyújtani adóbevallását, mivel sejtette, hogy "sok" pénzt kap vissza. Ki is számolta gyorsan az erre megfelelő programmal a már megkapott adóigazolások alapján azt, szeme felcsillant a végösszeg alapján, már majdnem adta volna postára, amikor eszébe jutott, hogy egy igazolás bizony hiányzik. Várt egy hetet, hátha hozza a postás, de mivel nem hozta, neki állt telefonálni. Először felhívta a területileg illetékes szervet, azaz hívta volna, ha felvették volna. Közel másfél hét próbálkozása után sikerült utólérni őket. Első hidegzuhany itt érte, a fővárosi a illetékes, kapott egy telefonszámot. Elsőre nem sikerült, másodjára sem, de kb. ötödjére sikerült utolérnie a delikvenst. Második hidezuhany az volt, amikor a fent nevezett hölgy megkérdezte tőle, hogy biztosan kapta e az általa említett pénzösszeget, mert nincs a listában! Miért ne kaptam volna?! Magamtól nem találok ki ilyeneket, tessék csak keresni ott leszek én is a listában. Nagy cümmögve ugyan tovább kereste a hölgy, és láss csodát meglett, viszont közölte vele, hogy mivel a munkahelye ÁK-s, a munkahely által kiállított adóigazoláson ennek szerepelnie kell. Gyorsan előkereste, mondta hogy nem nincs, de ott kell lennie, aztán azzal búcsúztak el, hogy bemegy a munkahelyére és majd kér egy új adóigazolást. Igen ám, de mivel a munkahelyén szeptemberben kezdett, és az adóigazolás ami kellene májusi, így a munkahely nem foglalkozik vele, mondták keresse fel az ÁK-t. Ez megtörtént, ahol a sokadik hidegzuhany érte, az állítja ki az adóigazolást, akitől a megbízását megkapta. Azaz a fővárosi hölgy sikeresen félretájékoztatta, és most abban reménykedik, hogy még május 20-ig megkapja az igazolását erről is. Hiszen már közel egy hónapja már majdnem készen van az adóbevallása, csak azt a nyamvadt bruttó 25000 Ft-ot is szeretné becsületesen szerepeltetni benne.

Mivel a mesék mindig jól érnek véget, kivéve amikor nem, úgyhogy a remény hal meg utoljára alapon, egyénünk be fogja tudni nyújtani az adóbevallását időben, maximum a pénzt fogja később elkölteni.

"Az adózás elkerülése az egyetlen olyan szellemi tevékenység, amely némi hasznot hoz."

És megadja...

A póker az egyik legnépszerűbb kártyajáték a világon. A lényege, hogy a játékosok a nyílt vagy zárt kártyáikból a legjobbat kihozva elvigyék az asztal közepén lévő kasszát (angolul pot-ot). Ezt a legjobb lap kombinációval tehetik meg, tehát minden játékosnak arra kell törekednie, hogy a saját kezében legyen a legjobb.

Pre-flop: Ha póker, akkor Maverick. Mel Gibson (szerintem) egyik legjobb filmje. (Persze a Rettenthetetlen után). Itt találkoztam elsőnek a pókerrel, ahogy a filmben MG a hamis kártyást alakítja fantasztikus, és természetesen a film végén hepiend, megnyeri álmai póker versenyét, az már más kérdés, hogy az ott nyert pénzt végül lenyúlják tőle. (Fold)
Flop: Gondolom emberek milliói azért kezdenek el kártyázni, hogy majd egyszer ők is a világ elitjeibe tartozzanak. Most két olvasóm biztosan felkapta a fejét, de bevallhatjátok bátran, egy nagyobb nyeremény után eszetekbe jutott, ebből lehetne több is. Több viszont csak a világ versenyeken van.

Turn: Ugyanakkor ezt csak egy sokadik népbetegségnek tartom, holott tudom, hogy logikán és a matekon alapszik az egész. Az ember miért kezd el pókerezni? Mert most ez a trendi, természetesen tisztelet a kivételnek. De véletlenül sem azért mert be akarja bizonyítani hogy ebből ő tud a legjobb lenni. Induljunk ki a szépségkirálynőből avanzsált celebből, vagy bemész egy huszadrangú füstös krimóba, már ott is az megy, a régi jól bevált zsír helyett. Persze változik az idő, változnak a divatirányzatok is, anno még más volt a menő, úgy mint ahogy most is más.

River: Póker szabályai egyszerűek. Leggyengébb az egy pár, legerősebb a royal flush. Közöttük a töltelék: két pár, drill, sor, szín, full, póker, színsor. Érdekes, hogy a kártya neve a töltelékben kapott szerepet. Igazából színészet az egész, ha jó vagy, ha jól tudsz az arcoddal hazudni, ha jól kombinálsz és nem utolsósorban vágod, hogy az ellenfél éppen taktikázik avagy sem, két nulla lappal simán lehet nyerni, némi szerencsével párosítva. Kipróbáltam, tényleg hat... (Raise)

Vannak a tévében ezek a Texas Holdem póker versenyek, amik már eleve igen durva beugrókkal indulnak, ott lehet igazán nagyot bukni. Bár aki nem kockáztat nem nyerhet alapon megértem az emberek póker szenvedélyét, lehet én vagyok túlságosan beszari, de pénzben sosem játszanék. Ahogy eddig nem történt meg ezek után sem fog. (Check)

Showdown: Leszögezném nem leértékelni akarom azokat az embereket, akik leülnek egy baráti társaságban pókerezni, pusztán a tény, hogy ezt kortól függetlenül mindenki játssza, holott lehet nem is ért hozzá, kicsit furcsa. Csak azért mert trendi, vagy nem akar lemaradni a társaitól. Tudom különbözőek vagyunk. Én megmaradok a gazdálkodj okosannál! (Call)

"...ha nem szúrod ki az első fél óra alatt, ki a balek az asztalnál, te magad vagy a balek." (Matt Damon)

Párizsi lány

Hozzávalók:

Kenyér,
Vajkrém/Margarin/Teavaj
Parizer
és némi kreativitás


Elkészítés:

Kenyeret meg kell kenni, a párizsiból hölgyet/ffit/bármit formálni, és elfogyasztani. Túl nagy tudást nem igényel, a kezdők is bátran elkészíthetik. Jó étvágyat!

"Írni, az valami olyan titokzatos dolog, mint főzni."
(Gabriel García Márquez)

Sonka a la Torma, avagy Főzőlecke 1.

Hozzávalók 4 személyre:
16 szelet gépsonka

A töltelékhez:
10 dkg vaj
20 dkg natúr sajtkrém
2 evőkanál majonéz
2 teáskanál mustár
2 teáskanál ecetes torma
só
bors

Elkészítés:
A töltelék hozzávalóit habosra keverjük, a sonkaszeletekbe göngyöljük. Franciasalátára téve, de anélkül, friss kenyérrel is finom! Pl. vendégvárónak kitűnő, mert hamar készen van, bár jó, ha legalább fél napig hideg helyen áll, hogy az ízek összeérjenek.

Avantgard

Ellenség ha elődbe áll,
hét legyen, kit előtalál.
Egy, ki kezdi szabad napját,
egy, ki végzi szolgálatját,
egy, ki népet ingyen oktat,
egy, kit úszni vízbe dobtak,
egy, ki magva erdőségnek,
egy, kit őse bőgve védett,
csellel, gánccsal mind nem elég,
-a hetedik te magad légy!