2010. február 3., szerda

Flört

A flört angol szó, jelentése: szerelmi játék, játékos, könnyed udvarlás, illetve ennek elfogadása. Önbizalmat ad, feltölt energiával, kiteljesíti nőiségünket/férfiasságunkat. Siker (azaz pozitív visszajelzések) esetén, "boldogsághormonok" szabadulnak fel szervezetünkben, és teljesítőképességünk megsokszorozódik. Míg fiatalabb korban könnyen összetéveszteni a flörtölést a pajtási incselkedéssel, az évek haladtával ez a készségünk kifinomodik, egyértelműsödnek a kiadott jelek. Léteznek flörtre kevésbé fogékony személyiségű egyének, ők nagy valószínűséggel fiatalabb korukban nem kaptak megfelelő pozitív visszajelzést, minek következtében alábecsülik önmaguk képességeit

Mindenki flörtölt már, mindenkinek mások a jól illetve kevésbé jól bevállt szokásai. Ez más a nőknél, más a férfiaknál, más a gyerekeknél, más a felnőtteknél. De mit nevezhetünk már flörtnek? Ha a buszon valaki rámnéz, neadjisten picivel tovább bámul, akkor mi jut eszünkbe? Kokettálni akar velünk, vagy éppen idiótán nézünk ki? Nekem valahogy mindig az utóbbi...
De a sűrű bókokat már annak veszi az ember, ha valaki sokat mosolyog ránk, igazgatja a haját (legtöbbször nők) annak már erős a gyanúja hogy ki akar velünk kezdeni. De hol lehet? szinte bárhol, munkahelyen, iskolában, tárgyaláson, étteremben, és szórakozóhelyen. Mi kell hozzá, két ember, lehetőleg ellenkező neműek, de a mai világban már a másság is elfogadott (részemről 100%-ban), így maradjunk az embernél. Néhány lopott szemkontaktus, finom közeledés, testbeszéd, érintkezés és kezdődhet a beszélgetés, ha nem vagyunk bénák. Ismerőseim tapasztalatából azt szűrtem le a férfiak többsége nem tud flörtölni. Nyilván nem azt várja el az ember, hogy a nap 24 órájában rólunk szóljon minden, de valami féle szinkronitás legyen már adott. Nem attól leszünk egy hullámhosszon, hogy van közös ismerősünk, hanem közös gondolatok, vagy egyszerre kívánunk meg dolgokat, itt nem feltétlen a szexualitásra gondoltam. Legyen akár bármilyen kulturális program, szellemi feltöltődés. Azt látom, hogy ajtóstól rontanak a házba, holott csak melegedni engednék be őket. Valahogy nincs meg a step by step. Első lépés az erőfitogtatás, nem is értem miért nem képesek magukat adni?! (Itt jelezném tisztelet a kivételnek). Az emberek is dzsungelben élnek, olyanok, mint az állatok, ott is az nyeri el a nőstény kegyeit, aki erősebb, legyőzi a gyengébbet.
Na de mielőtt még megkapnám a feminista jelzőt, néhány gondolatot ejtsünk a nők hibáiról is. Sokszor egy kedves gesztust is képesek vagyunk már flörtnek venni, van aki mindenkire azt hiszi, hogy őt akarja, vagy a túlzott ringócsípőkarcsúderék effektus se biztos hogy bejön egy pasinak. Egy rosszul választott ruha és/vagy smink ugyanolyan visszataszító lehet. Egy finom parfüm illata, egy kedves mosoly, megfelelő ruha, sokkal nagyobb hatást válthat ki egy férfiból. Viszont sokan gondolják, hogy a flörtből nem születnek komoly kapcsolatok, pedig ez nem így van. Minden kapcsolat kezdődik valahol, általában ott, hogy észreveszik egymást az emberek, és játékos incselkedéssel hozzák a másik tudomására, hogy nem közömbösek az érzelmeik. Mi ez, ha nem egy hosszú, elnyújtott flört?

"A csábítástól csak úgy szabadulhatsz, ha engedsz neki. " (Oscar Wilde)

1 megjegyzés:

  1. Én spec megfigyeltem, azaz rájöttem, hogy míg kapcsolatban éltem, mivel nem szánékoztam másik párt találni, így szépen lassan a "flörtvevő készülékem" leállt. Észre sem vettem, ha rám néztek, ha úgy közeledtek, bár ez minden bizonnyal azért van, mert aki kapcsolatban él, miért is akarna mást, hisz ott van neki a párja. Ha már másra vágyik, akkor az régen rossz.

    Viszont mióta nincs senkim, sokkal érzékenyebb vagyok a jelekre. Észreveszem, ha néznek, ha rám mosolyognak, talán mert látszik valakin, ha keresi az ilyen helyzeteket, ha nincs párja.

    VálaszTörlés