Tavasszal a (piszkos?!) gondolatok is megsokasodnak. Nem csodálkozok: úton útfélen bókokba botlok bele. Megdicsérték a lábamat, a szoknyámat, a sminkemet, volt aki a mosolyomat, a kedvességemet...stb. Az álmok is árulkodnak, hiszen bepillantást nyújtanak, hogy tudattalan állapotunkban mihez kezdünk az élményeinkkel. Az elfojtott érzések az álmainkban viszonylag hamar jelentkeznek. Kifejezhetik a törődésre való hajlamot, vagy esetleg azt, hogy várjuk el az adott ember hozzánk történő viszonyulását. Azt szoktam mondani, hogy kevés az álmoskönyvet felnyitni és megkeresni az adott álom jelentését, annak mélyebb tartalma van ennél, lényegesen mélyebb... És véletlenül se bűntudattal kell erre gondolni, hogy az ember az álmaiban elkalandozott, hanem önmagát jobban megismerni. Talán megadja olyan kérdésekre a választ, amelyek eddig háttérbe szorultak.
A barátaim szerint, az sem gond, ha az ember kicsit kalandozik. Ettől erősödik meg benne a nő vagy a férfi. A kérdés az az, hogy meddig merészkedik el? Flörtölget, vagy tovább is "merészkedik". Ha igen, akkor egyéjszakás (get it, use it, drop it), vagy esetleg szeretőt tart? Az egyéjszakás kalandoknak is megvan a maga varázsa, ma olvastam pont, szex amíg keresed az igazit, jól érezheted magad az esélyekkel. Nem kell a nevet tudni, nem kell telefonszámot cserélni, szexelni egyet, és utána lelépni. A szerető azonban már más, ezt annyira én már nem nevezném kalandnak, hiszen a meglévő kapcsolatod mellett kapcsolatot alakítasz ki egy másikkal. A kapcsolat, mégsem kaland.
"Teljesen normális egy olyan férfi után sóvárogni, akit életünk részévé tehetünk. Nincs ebben semmi rossz. De amikor éppen a saját viselkedésünk gátolja meg az ilyen vágyak beteljesülését, akkor ideje újraértékelnünk önmagunkat. " (Daylle Deanna Schwartz)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése