Idéztem

Legyél romlott ribanc, jó anya és ártatlan királylány.

Elmélkedő - Katonaság

Ma tudatosodott bennem, mióta eltörölték a katonaságot, a legtöbb férfi pp lett. Természetesen tisztelet a kivételnek, de nem elég, hogy egyre nagyobb teret hódít be a férfiaknál is a haj és/vagy körömfestés, nem feltétlen emiatt, de egyre nőiesebbek a férfiak. Régebben azért a katonakorszak férfit varázsolt a fiúból. Volt tartásuk, a ruhákat megfelelően tudták hordani, ezzel szemben ma mit látsz az utcán? A sok idióta haját a szemébe fésüli, szűk női nadrágban, kisminkelve, jár kel a városban. Na de kérem, nem véletlenül született pasinak valaki, éljen már úgy is. Nem áll jól egy pasinak, ha ki van húzva a szeme. Nem áll jól, ha nőnek öltözik. Idétlen a kivasalt haj...stb. Nekem nem jön be a metroszexualitás. Nálam még mindig jobban bejön egy George Clooney, mint egy Robert Pattinson. Nyilván ezért is a média okolható, hogy behozták a köztudatba ezeket a nőies fiúcskákat (mert férfinak véletlenül se mondanám őket), emiatt a közízlés is átalakult. Na de, miért??? Eleinte azt hittem ez csak egy polgárpukkasztás, de sajnos rá kellett jönnöm, ez ma már egy divatirányzat. Régen volt A férfiak, mára megkaptuk az utánpótlást, a kislányos fiúkat.

Ajánlanám ezek figyelmébe, a 2-3 éves katonai kiképzést, és lehet hogy bevonulnának fiúként, de hótziher hogy férfiként térnének vissza.

"Egy férfihadseregben a lojalitás inkább kötődik magához a hadsereghez, mint a civilizációhoz, amely fenntartja a katonaságot. A női hadseregben a lojalitás a vezérre irányul." (Frank Herbert)

Februári Josh Groban márciusban

Szellemekkel suttogó

A sorozat, melyben a főszereplő különleges adottsággal, kapcsolatba tud lépni a halottakkal. Egyik ismerősöm sokkolt le a héten ezzel, hogy bizony az ő lánya is ilyen. És számtalan példát hozott fel, hogy kik járnak be hozzájuk, majd megkérdezte, nem érzem e hogy a házuknak különleges órája(aurája gondolom én) van, nem érzem... Azt is megemlítette, hogy ha tudnám, hogy az ő lánya mennyi mindent tud rólam a halottaktól, magam is meglepődnék. Ezt kétlem. Ebben eléggé szkeptikus vagyok. Biztos vannak természetfölötti dolgok, de azt, hogy valaki lát egy filmet, és bemagyarázza, hogy innentől ő beszél a halottakkal, és mondjuk a saját anyját ezzel szédíti ő dolga. De én még mindig mehetek az nemhiszem táborba tagnak jelentkezni. Nekem ne mondja senki, hogy egy jós, vagy látó megmondja nekem a jövőt. Hányan befürödtek már ezzel, hogy kismilliószázhuszonegyezer forintot beleöltek, aztán semmi nem valósult meg belőle. Mert, aki elhiszi, hogy majd ősz végén beteg lesz, és ezért leperkálja a x ezer forintot magára vessen. Ugyanis olyankor kezdődik az influenza. De gondolom ez nem csak nekem ilyen átlátszó. Szoktam a tévében látni ezeket az asztroshowkat, természetesen emeltdíjas hívás mind, véletlenül se a pénzszerzésről szól. Meg különben is, eddig látók voltak, most már tisztán látók. Eddig nem láttak úgy? Meg küldik a pénzenergiát, fizetés idejében? Jó, hogy pénz jön a házhoz, megdolgoztam érte előző hónapban becsülettel. Anyagias világot élünk, igen ezzel is teljesen tisztában vagyok, de hogy mit ki nem képesek találni az emberek csak azért hogy a buta embereket anyagilag lehúzzák. Felháborító. Egyrészt az is, hogy lehúznak, másrészt azért vagy hülye, mert elhiszed. Kicsit kellene csak racionálisan gondolkozni, egy hangyányit a dolgok mögé látni, és máris nem folyna ebből üzérkedés. De mindaddig, míg ilyen ember, akik ezeknek hinni fog, addig ezt fogják csinálni.

"A delphoicától jóslást kértek az emberek, a jövőjükre, a sorsukra voltak kíváncsiak. A jós azt felelte: ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat. Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is. Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is." (Popper Péter)

Elmélkedő - vágyódás

Vágyak, melyek olykor élvezetessé teszik életünket, máskor pedig hatalmas szenvedéseket okoznak. Vagy megmutatja az utat, vagy letérít róla.

Tavasszal a (piszkos?!) gondolatok is megsokasodnak. Nem csodálkozok: úton útfélen bókokba botlok bele. Megdicsérték a lábamat, a szoknyámat, a sminkemet, volt aki a mosolyomat, a kedvességemet...stb. Az álmok is árulkodnak, hiszen bepillantást nyújtanak, hogy tudattalan állapotunkban mihez kezdünk az élményeinkkel. Az elfojtott érzések az álmainkban viszonylag hamar jelentkeznek. Kifejezhetik a törődésre való hajlamot, vagy esetleg azt, hogy várjuk el az adott ember hozzánk történő viszonyulását. Azt szoktam mondani, hogy kevés az álmoskönyvet felnyitni és megkeresni az adott álom jelentését, annak mélyebb tartalma van ennél, lényegesen mélyebb... És véletlenül se bűntudattal kell erre gondolni, hogy az ember az álmaiban elkalandozott, hanem önmagát jobban megismerni. Talán megadja olyan kérdésekre a választ, amelyek eddig háttérbe szorultak.

A barátaim szerint, az sem gond, ha az ember kicsit kalandozik. Ettől erősödik meg benne a nő vagy a férfi. A kérdés az az, hogy meddig merészkedik el? Flörtölget, vagy tovább is "merészkedik". Ha igen, akkor egyéjszakás (get it, use it, drop it), vagy esetleg szeretőt tart? Az egyéjszakás kalandoknak is megvan a maga varázsa, ma olvastam pont, szex amíg keresed az igazit, jól érezheted magad az esélyekkel. Nem kell a nevet tudni, nem kell telefonszámot cserélni, szexelni egyet, és utána lelépni. A szerető azonban már más, ezt annyira én már nem nevezném kalandnak, hiszen a meglévő kapcsolatod mellett kapcsolatot alakítasz ki egy másikkal. A kapcsolat, mégsem kaland.

"Teljesen normális egy olyan férfi után sóvárogni, akit életünk részévé tehetünk. Nincs ebben semmi rossz. De amikor éppen a saját viselkedésünk gátolja meg az ilyen vágyak beteljesülését, akkor ideje újraértékelnünk önmagunkat. " (Daylle Deanna Schwartz)