Alázat

Önmagunk alárendelése másoknak, mások értékeinek, teljességgel tévedésen alapul. Ezt az értheti meg, aki már volt ebben a szerepben, mindaddig míg nem addig hiteles képed sosem lesz róla.

Egy hozzám nagyon közelálló ismerősöm járt így a napokban, elment egy négynapos munkára, otthonától távol, ami sajnos nem úgy sült el, ahogyan ezt ő szerette volna. Az első napon kőkemény cseszegetésnek volt kitéve, új munkakör, lassabb volt, mint szerette volna, de a végére szépen beleszokott. De a "kisfőnök" folyton talált hibát a munkájában. A második nap végére kapott egy visszaválaszt, hogy nem kéne lenéznie a másikat, talán onnantól "normalizálódott" a helyzet. Úgy, hogy nem beszéltek egymással, teljesen kizárták a másikat.

A négy nap úgy telt el, hogy a kolleganőjével számolták a napokat, majd utolsó nap az órákat. És végig támogatták egymást, hogy jukendúit, mert máshogy nem ment volna. Igyekeztek megfelelni az amúgy is nehéz elvárásoknak, holott tudták, hogy ők ennél jóval többet érnek, de a pénz sajnos nagy úr, ha nincs sok mindent képes az ember megtenni. Még eltűrni ezeket a cseszegetéseket is.

Viszont van egy nagyon jó mondás, azt kapsz, amit adsz, mindegy, hogy jót avagy rosszat, előbb utóbb utolér a végzet, a sorsod beteljesedik...stb. Biztosan így lesz misztertökéletesencseszegetnitudóval is.

Gondolkoztam sokat, hogy ez alázat, vagy megalázkodás. Ugyanis amikor alázattal vagyok valaki iránt, általában tőle tudok tanulni, viszont akkor alázkodik meg az ember, ha szokásaim feladva máshogy viszonyulok a másikhoz, ezzel is "elnyerni" tetszését. Emberünk, valahol ezt próbálta meg, megmutatni hogy ő bizony képes erre is. Csak a másik fél már az elején beskatulyázta és véletlenül sem lehetett őt meggyőzni az ellenkezőjéről.

Másik fontos mondás, amibe nem halsz bele az megerősít, jelen esetben is ez történt. És a szomorú, de tapasztalat, hogy sajnos ilyen emberek is léteznek a világon.

"Márpedig akár mellőznek, akár hanyagolnak, nem leszek hajbókoló udvaronc! Inkább állva tűröm a megaláztatást, semhogy térden csúszva nyaljak!" (Vavyen Fable)