B

Átölel, de úgy, hogy érzem is. Ha hozzám ér, megnyugszom, mert tudom, minden rendben lesz, még ha totál káosz is most minden. Mellettem van, és érzem az erőt, azt, ami engem is erősebbé tesz, megnyugtat, de nem tör össze. Óvatos, de határozott. Szeret, de nem fojt meg. Támogat, és nem fog vissza. Kitart és hisz bennem. Bízom benne, ő meg bennem. Van ilyen. Megtalálhat, és meg is fog találni. De csak akkor, ha meg kell találnia. Ha nem, beletörődöm, elfogadom. Nem tehetem egyértelművé, hogy meg kell történnie, hogy meg kell kapnom. De ettől még minden áldott nap hiszek benne. És mint tudjuk, a hit csodákra képes - én meg azokra utazom.

Eletkepek

ideztem

Ha valakivel találkozol, gondolj arra, hogy a találkozás mögött ezer és ezeregy ok rejlik. Minden emberi kapcsolat szent egymásra találás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel, minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz, magadról gondolod. Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz, azt magadról képzeled. Mindaz, amit neki kívánsz, egy napon veled fog megtörténni.

ideztem

Amikor nem bírtam tovább, megpördültem a karjaiban, és megcsókoltam. Több volt ez, mint köszönet. A szavak semmit sem érnek. Erősen magához ölelt, s visszacsókolt. Nem akartam, hogy vége legyen ennek a csóknak, életem végéig itt akartam maradni a karjaiban, az életében, a világában. Most már úgy tekintettem rá, mint az oxigénre. Szükségem volt rá, mint a vízre... a levegőre... a földre... a tűzre... Ő keltett életre, és ő éltetett.

Beszelo testek

Az ember szavak nelkul is kepes kifejezni onmagat. Egy mosollyal, ha orulunk valaminek, sirassal, ha szomoruak vagyunk, heves szivveressel ha izgatottak. A mindig nyitott ember testartasa is nyitott. Soha nem kulcsolja ossze a kezet vagy a labat. Erdekes alapjában nyitottnak gondolom magam megis sokszor beszelgetek ugy, hogy a kezeim ossze vannak kulcsolva. Elmeletileg felek. Arra mindig figyelek, hogy testbeszedem osszhangban legyen az altalam mondottakkal. Ha oszinten orulok egy ajandeknak mindig hatalmas mosollyal az arcomon koszonom meg. Semmi penzert nem sertenem meg az illetot azzal, hogy megjatszom az oromom. Ugyanigy szomoru se tudok lenni, ha nincs ra okom. E tekintetben eleg rossz szinesz lennek mivel minden erzelmem latszik az arcomon. Probaltam mar palastolni csalodottsagomat sosem sikerult. Az oromrol meg ne is beszéljünk. Ha orulok, akkor nonstop mosolygok. Btw az ember akkor a "legszebb", ha mosolyog.

Es ha lehet azt mondani a kedvenc erzelem kifejezesem az izgatottsag. Hogy miert az? Mert ezzel egyszerre fejezel ki oromot is. Van a shoop shoop dal (Cher, magyarul a Szulak Andi enekli) a testbeszedet tokeletesen elmondja, igaz a szerelem peldajan keresztul. Dalszöveg: itt Ha valaki megolel, megcsokol ertelemszeruen jobban ver a szive is. Izgatott. Kulonos erzes szokott ilyenkor hatalmaba keriteni, hiszen ez egyfajta visszaigazolas is. Szeretem ezt atelni. Ettol valahogy meg boldogabb vagyok. De kinek hogy? Lehet csak en vagyok az egyetlen aki figyelmet szentelek ezeknek a jeleknek? Szimplan analizalom az embereket. Igen! Kifejezetten intuitivnak tartom magam, osztonosen megerzem a dolgokat. Tobbszor aggadtak mar ram a boszorkany jelzot is. De a test sok mindent elarul. Azt mar szerintem tobbszor boncolgattam, hogy a szemunk a legbeszedesebb testreszunk. Emellett kezzel labbal jelelunk. Megfigyeltem azok az emberek, akik tudjak hogy a kezukkel ha idegesek hogy banjanak, a labukra rendszerint nem figyelnek. Az egyiket kontrollban tartja a masikkal jeleket bocsat felenk.
A testbeszed megertesehez egyszerre kell figyelni mit mond a partnerunk es mit arulnak el a korulmenyek. Valojaban a legegyszerubb modja a metakommunikacio tokeletes alkalmazasanak, ha az ember azt mondja amit gondol. Ha gondolataink formaljak velemenyunket, akkor velunk szuletett adottsagkent kezdjuk el jol hasznalni a termeszetes gesztikulaciot. Non plus ultra, ha a tukorbe nezve van kedvunk mosolyogni.

JA

Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam,
Szörnyű gyönyört a nagy vágyaknak.
Harapj, harapj, vagy én haraplak.

Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek,
Csak szép játék vagy, összetörlek,
Fényét veszem nagy, szép szemednek.
- Ó nem tudom. Nagyon szeretlek.

Úgy kéne sírni s zúg a vérem,
Hiába minden álszemérem,
hiába minden. Ölbe kaplak:
Harapj, harapj, vagy én haraplak!

Irkafirka

Akom bakom. Tetovalast szeretnek csinaltatni mar egy jo ideje. De mindig visszaleptem, hiszen ez orok ervenyu lesz. Bar mar megvannak a tetovalast eltavolito technikak, en megis ugy gondolom, hogy ha varratok nem fogom megbanni. Leszedetni meg vegkepp nem. Azt mar nagyon regota tudom, hogy mit szeretnek. Lassan korvonalazodik a hova is. Viszont! Ma rakerestem a szora, milyen kepeket ad ki (esetleg valami csucsszuper betutipust) es szembe talaltam magam ket mondattal. Mind a ket mondatban szerepel az adott szo, de megis elbizonytalanodtam. Egy hete meg ha barki is megkerdezett volna siman mondtam volna a labfejemre vagy a csuklomra kerem a believe feliratot.  De! Itt ez a ket mondat. Szerintem nagyon jok es akarva akaratlanul beleronditottak az elkepzelesembe.
Roluk van szo:

1

Most nincs magyarazat, nincsenek okos (kodo) gondolatok...szimplan azvanhogy... :)
Feel :)

2

"Vágyom, hogy magadhoz ölelj.

Ne engedj fogd meg kezem.

Csillogó vízbe merült testem

Érintsd s a lágy csókod

Forrón követeli szám

Hagyom engedem tovább..." 

Kifogas

Fontossagi sorrend. Hazaersz hulla faradtan a melobol es latod a mosatlan ugy van, ahogy te hagytad. De amikor meg indulas elott rakerdeztel, hogy biztos nem okoz neked problemat az a 4 eszkoz megtisztitasa, akkor kaptal egy pokhendi "hagyjad mar egy perc alatt megoldom" valaszt.  Ezzel szemben Te csinaltad meg. Az mar csak kulon hab a tortan, hogy a ki tudja hany oraja frissen mosott ruhak is epp akkor kerulnek kiteregetesre, altalad csak azert nem, mert felebred a dohogasodra. De! A lenyeg. Van uj taska, csodaszep. Es megtanulod ezredjere, ha te nem vegzel el egy munkat, mas se fogja helyetted. Ilyen egyszeru ez. Miert vagy kiakadva?
Holnap majd kapsz egy cuki bocsanatkerest, hogy nagyon faradt volt a sok munka miatt, pluszban az uj taska utan is csak jarni kellett. Megertek en mindent. De egy dologra allergias vagyok. Ezek pedig a kifogasok. Fogalmazhatnek ugy is, hogy nem tartoznak a barati korombe. Miert kell keresni egy olyan indokot, amirol baromira tudod, hogy nem fedi a valosagot? Miert nem lehet azt mondani, hogy bocs elfelejtettem. Ember vagy, megeshet veled is, hogy hetente egyszer elfelejtkezel dolgokrol nemdebar. A gyakorisag is fontos tenyezo nalad, de ehhez mar hozza szoktam. Vallaltam valamit, most annak iszom a levet. Ideje az embernek arra van, amire akarja hogy legyen. Ma nem volt ez fontos ezek szerint.

Jol vagyok

"A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet. A boldogságnak, mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, vallási és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el vagy honnan ered."
Mit jelent boldognak lenni? Szamomra egyfajta euforikus allapot, amikor senki es semmi nem zokkenthet ki a lelkibekembol. Boldog vagyok, ha "belul" minden rendben mukodik. Ragyogok. Igen.  Repkedek. Nem bosszankodok. Onnan szoktam tudni, hogy rendben vagyok, ha orulok olyan dolgoknak, amiknek a nagy tobbseg nem szokott. Ilyen peldaul az eso. Mert ha esik, nezd meg, hany ember arcan latod a buskomorsagot? Hany embert latsz onfeledten orulni? Sok es keves. Megha szamszakilag nem is nevezzuk neven a gyereket, ha az ido rossz, a kedved is, es forditva. Miert rossz nekunk ha esik az eso? Orulnunk kellene, hogy a termeszet ontozi onmagat. Imadom az eso utani illatot. Imadok nyari zaporban setalni, esoben csokot valtani. Romantikus. Boldogsaggal toltenek el, mar gondolati szinten is. Ilyenkor sokszor szoktam varni ezeket a pillanatokat.  At akarom elni oket. Boldog vagyok, de meg boldogabb akarok lenni. Tudom, tudom ne legyek onzo. Minden napra jut belole. Ma sut a Nap. Elvezem. Kiulok a parkba feltoltodni. Apro dolgok teszik igazan teljesse az embert. Annyira monoton vilagban elunk, hogy elfelejtunk boldognak lenni. Csak a munka. A legtobb embert ez hajtja csak. Rohan. Nem all meg, csak megy. Nem veszi eszre, hogy a szomszedjaban milyen szep viragok nottek. A penzt hajtja csak az anyagi boldogsagot. De hol marad az erzelmi boldogsaga?
Ha kepesek vagyunk kis dolgoknak orulni, ha konnyen szall arcunkra a mosoly, ha minden nap keszen allunk az uj ismeret befogadasara, ha neha meg megallva, nem rohanva haladunk celjaink elerese fele, akkor nyugodtan nevezhetjuk magunkat boldognak. Eljunk kepzeloeronkkel kepzelges nelkul, almodjunk megvalosithato almokat, vallaljunk kalandokat, es a legfontosabb szeressunk oszinten. Ezekkel az apro dolgokkal elerhetjuk a boldogsagot.